Fotó: news.va
Az afrikai apostoli látogatás első összefoglaló kommentárjai kiemelik: a tény, hogy a pápa Banguiban megnyitotta a székesegyház „szent kapuját”, azt jelzi, hogy a szentatya gondolkodásának megfelelően az egyház az úgynevezett perifériákat is magához kívánja ölelni.
A pápa a család problémáiról szólva Kenyában bírálta a nők nemi megcsonkítását és a patriarchális társadalmat. Az AIDS-ről alig beszélt, az óvszeres védekezés témáját nem is említette. Útja során központi kérdés volt az iszlámmal folytatott párbeszéd és a keresztény egység gondolata. Szimbolikus jelentőségű gesztus volt, hogy a banguiti székesegyházban az imámmal és az evangélikus egyházak képviselőjével váltott „békecsók” során kezet fogott az egyházi vezetőkkel. Afrikai látogatásának kitüntetett vezérmotívuma volt a szegények iránti kötelezettségvállalás hangsúlyozása is. E témában a szentatya súlyosabb szavakat mondott, mint eddig bármikor.
Ferenc pápa november 25-én indult hatnapos afrikai látogatására, amely tizenegyedik apostoli útja volt. A repülőgépen vele utazó hetvennégy újságírónak arról beszélt: reméli, hogy a kontinensen javulni fog a gazdasági helyzet, ahogyan azt is, hogy látogatásának anyagi és lelki értelemben is lesznek gyümölcsei.
Nairobiban Uhuru Kenyatta, Kenya elnöke fogadta a szentatyát. Az elnöki palotában a pápa a szegénység és a terrorizmus összefüggéseiről, valamint a környezet védelméről beszélt, a hatóságok embereit pedig feddhetetlenségre buzdította.
Másnap, a nunciatúrán megtartott vallásközi találkozón a szentatya úgy fogalmazott: az egyistenhívő vallások sohasem szentesíthetik az erőszakot. Elítélte azt a számos halálos áldozattal járó robbantást, amely 2013-ban történt az egyik bevásárlóközpontban, valamint a garissai egyetemen idén áprilisban végrehajtott vérengzést.
A nairobi egyetem területén több százezer fiatal részvételével szentmisét mutatott be. Homíliájában szót emelt a nők és a szegények védelmében, és arra szólította hallgatóit, hogy teremtsenek igazabb társadalmat, amely tiszteletben tartja az emberi méltóságot. Elítélően beszélt az elefántcsont-kereskedelemről, az illegális drágakő-kereskedelemmel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: olyan vészkiáltás az, amelyet meg kell hallania a világ közösségének. Dicsérte Afrika szépségét, majd arról beszélt, hogy a kontinenst súlyos veszélybe sodorja a nyomor és a kirekesztés. A politika és a gazdaság vezetőinek újra kell gondolniuk és ki kell javítaniuk napjaink fejlődésmodelljét – fogalmazott a pápa, és a környezetvédelem sürgető kérdéseiről is beszélt.
A Nairobiban bemutatott szentmisén nyíltan elítélte a Kenyában még mindig általánosnak tekinthető szokást: a lányok nemi szervének megcsonkítását.
Látogatásának harmadik napján felkereste a főváros hét szegénynegyede közül az egyiket, Kangemit, ahol százezrek élnek nyomorúságos körülmények között.
„Azért vagyok itt, hogy tudjátok: örömeitek és reményeitek, aggodalmaitok és fájdalmaitok nem közömbösek számomra” – mondta a pápa, majd hangsúlyozta: a szegényekkel szembeni adósság törlesztésének egyetlen módja, ha megvalósul a földhöz, az otthonhoz és a munkához való szent jog.
Nairobi stadionjában nyolcvanezer fiatal előtt az imádság fontosságáról beszélt. Szólt arról is, hogy a törzsi megosztottság lerombolja a nemzetet.
Ferenc pápa november 27-én délután érkezett meg afrikai útja második állomására, az ugandai fővárosba, Kampalába. Udvariassági látogatást tett Yoweri Museveni elnöknél. Átláthatóságot sürgetett az ország kormányzásában, és emlékeztetett arra, hogy a társadalom számára az igazi áldást a szilárd családok, a fiatalok és az idősek jelentik.
Ezt követően felkereste az 1866 májusában kivégzett első négy ugandai vértanú kegyhelyét. Az ország lakosainak jelenleg 47 százaléka katolikus. A pápa beszédében emlékeztetett arra, hogy a hitoktatóknak kiemelkedő szerepük van az evangélium terjesztésében, a hit átadásában.
Namugongóban tett látogatása alkalmával a szentatya felkereste huszonöt katolikus és anglikán vértanú (Lwanga Károly és társai) kegyhelyét, majd Kampalában mintegy százötvenezer fiatallal találkozott. Hallássérültek és menekültek is voltak közöttük. A vértanúk népe vagytok – hangsúlyozta Ferenc pápa –, ezért van hitetek és életetek. Egy kampalai szeretetotthonban arról beszélt, hogy nem szabad magukra hagyni az AIDS-betegeket, és felhívással fordult a világhoz: „Ne feledkezzetek meg a szegényekről! A családok legyenek a türelmes, irgalmas szeretet jelei!”
Ferenc pápa Kampalában fogadta Salva Kiir dél-szudáni elnököt. Afrika legfiatalabb nemzete 2011 júliusában vált függetlenné, de az országban ötéves fennállása óta még sohasem volt béke.
A pápa november 29-én érkezett meg afrikai útja utolsó állomására, a Közép-afrikai Köztársaságba. Jelenleg ez a világ egyik legszegényebb országa. A volt francia gyarmat 1960 óta független, de a válság szinte állandónak mondható. Az 5,3 millió lakos átlagéletkora mindössze tizenkilenc év. A lakosság fele keresztény, tizenöt százaléka szunnita muzulmán.
A pápa udvariassági látogatást tett Bangui fővárosban Catherine Samba-Panzánál, az ideiglenes államelnöknél. Békére és kiengesztelődésre hívta fel a lakosságot. Kifejezte reményét, hogy a most induló béketárgyalásokkal új korszak kezdődik az ország történetében. Arra szólította fel a vezetőket, hogy hagyjanak fel a korrupcióval.
A szentatya ellátogatott egy menekülttáborba is, ahol azok élnek, akik az ország más vidékeiről származnak, de kénytelenek voltak elhagyni otthonukat. A Közép-afrikai Köztársaságban háromszázezer az ilyen „belső menekültek” száma.
Az evangélikus teológiai fakultáson megtartott ökumenikus találkozón Ferenc pápa arról beszélt, hogy a világban többfelé pusztító keresztényüldözés hatására meg kell erősödniük a keresztény egységtörekvéseknek.
A székesegyházban papokkal és szerzetesekkel közösen bemutatott szentmisét megelőzően a szentatya megnyitotta a székesegyház – és ezzel az afrikai kontinens – szent kapuját, hogy ezzel is megbékélésre bátorítson.
Afrikai látogatása utolsó napján Ferenc pápa a központi mecsetben találkozott a muszlim közösséggel, és szentmisét mutatott be a Barthélemy Boganda stadionban.
