Fotó: news.va
Arra a kérdésre, hogy a beilleszkedéshez hozzátartozik-e az elvált újraházasodottak szentségekhez járulása is, a pápa azt válaszolta: ez talán az egyházi integráció útjának végén következhet be. A szentáldozásnak azonban más formái is léteznek – hangsúlyozta a szentatya –, utalva arra a mexikói, Tuxtla Gutiérrez-beli esetre, amikor Humberto és Claudia, egy újraházasodott pár két tagja tanúságot tett arról, hogy korábban mennyire fájt nekik a szentáldozástól való eltiltásuk. Később a társadalom peremére szorult, nehéz sorsú emberekkel kezdtek el foglalkozni, és így, őket szolgálva „áldoztak”.
A pápa beszélt arról is, hogy nem kíván beleavatkozni abba a vitába, amelynek témája: fogadhassanak-e örökbe gyermeket az egynemű párok. A szentatya leszögezte: az állásfoglalás az olasz püspöki konferencia dolga, személyes véleménye pedig megegyezik az általános egyházi állásponttal. Utalt arra is, hogy a katolikus politikusoknak lelkiismeretük szerint kell szavazniuk ebben a kérdésben.
A pápa hangsúlyozta: azoktól a püspököktől, akik egyes papok szexuális visszaéléseit eltussolják, elvárja, hogy lemondjanak. Mert ha egy püspök egy másik plébániára helyez át egy ilyen elkövetőt, azzal nyilvánvalóvá teszi, hogy fogalma sincs, miről is van szó valójában. A visszaélésnek ez a fajtája ugyanis „szörnyű bűntény”.
A zikajárvány miatti óvszerhasználat a pápa szerint erkölcsi szempontból elvileg indokolt. A várandósság megelőzése kivételes esetekben megengedett. Ez alapvetően különbözik az abortusztól, amely – mint mondta – „abszolút rossz”.
Ferenc pápa ezzel kapcsolatban emlékeztetett VI. Pál döntésére, aki a hatvanas években, a kongói háború idején megengedte a fogamzásgátló tabletta használatát a megerőszakolás veszélyének kitett nővéreknek.
Ferenc pápa megértően nyilatkozott Szvjatoszlav Sevcsuk kijevhalicsi görögkatolikus nagyérseknek a havannai nyilatkozatot ért bírálatáról. A két egyházfő által aláírt nyilatkozat ugyanis nem dogmatikai dokumentum, hanem aktuális kérdésekre vonatkozó szöveg, amelyet lehet vitatni. A szentatya ugyanakkor hangsúlyozta: a nyilatkozat az ukrajnai harcok befejezését sürgeti, és maga is mindig békére hívott fel. Arra a kérdésre, hogy Kirill pátriárka meghívta-e Moszkvába, kitérően válaszolt. Az egyházi vezetők megállapodtak abban, hogy a kétórás tárgyalás anyagát bizalmasan kezelik.
Ferenc pápa eddigi értesülései szerint a júniusi krétai pánortodox zsinatra katolikus megfigyelőket is meghívnak majd.
A szentatya élesen bírálta Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns magatartását. Kijelentette: „Nem keresztény” a politikusnak az a javaslata, mely szerint falat kell emelni a mexikói határon, és a tizenegymillió emigránst ki kell utasítani az országból. A pápa úgy fogalmazott: Nem kíván beleavatkozni az amerikai politikába, de úgy gondolja, nem keresztény eljárás hidak helyett falakat építeni. Az Európai Unió a pápa véleménye szerint „újbóli alapításra” szorul, s itt a szentatya az alapítóatyákra gondol. Sajnos ma nincsenek az unió élén olyan vezetők, mint annak idején Konrad Adenauer és Robert Schuman voltak.
Európának egészen különös ereje, kultúrája és történelme van, amelyet nem szabad eljátszani – hangsúlyozta a pápa, és hozzátette: „Minden lehetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy az Európai Unió ereje és szellemisége ismét érvényesülhessen.” A szentatya májusban, a Vatikánban veszi át az Aachen városa által alapított Károly-díjat, amelyet az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért ítéltek neki. A pápa az elismerést, amelyet barátja, Kasper bíboros tanácsára fogad el, Európának szóló ajándékként kívánja értelmezni.
