Jó volna, ha minél több iskola felkeresné a február 8-ig megtekinthető tárlatot. A kiállítás alkotói – kurátorok: Sudár Annamária és Sarbak Gábor, az arculat és a grafika Török Mátét dicséri, szerkesztőként Szentirmay Tamás és Mann Jolán jegyzi a Pálosaink, a fehér barátok című összeállítást – arra törekedtek, hogy minél színesebben, megragadóbban, ugyanakkor történelmi szempontból hitelesen, mély spirituális megközelítéssel mutassák meg magyar múltunk – és jelenünk! – e fontos és tanulságos vonulatát, amit a pálos rendtörténet jelent. A kiállítás két rendezője: Csóka János tartományfőnök és Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. A Magyar Pálos Rend szerződést kötött az OSZK-val, s ennek keretében jött létre a kiállítás. A megnyitón Udvardy György pécsi megyés püspök a következőképpen fogalmazott: „A szerzetesközösségre úgy tekint egyházunk, s a világ is, mint ajándékra és titokra. Ajándékra, mert a szerzetesközösség a maga létében, tagjaiban és közösségében azt a Jézus Krisztust jeleníti meg, aki engedelmes fiú volt, lemondott isteni méltóságáról, vállalta az ember sorsát; minden akarata az volt, hogy az atyját szolgálja és szeresse, s ezért teljesen szegénnyé lett. Ez a krisztusi magatartás az alapja a szerzetesi fogadalmaknak, az engedelmességnek, a tisztaságnak és a szegénységnek, amelyek nem pusztán erkölcsi szabályt fogalmaznak meg, nem pusztán valamilyen esztétikai gyakorlat eredményei, hanem Krisztus jelenik meg ezekben a fogadalmakban.”
Sarbak Gábor irodalomtörténész vezet végig a kiállításon. Ő egyébként a pálos rendtörténeti bizottság tagja, konfráterként lelkileg is szorosan kötődik az egyetlen középkori magyar alapítású szerzetesrendhez.
A pálosoknak – tudjuk meg – 1341 óta engedélyezik a fehér, világos ruha viselését, megkülönböztetésül a többi szerzetestől és világi paptól. Öltözékük ugyanakkor az egyszerűség, a szegénység és a szerénység kifejezője. A ruhát természetes anyagszínében hagyták meg, ilyen értelemben nem is fehér, hanem színezetlen, egyszerűen szövött anyag.
A bevezető folyosón máris benyomást szerezhetünk a pálosok mai életéről. Láthatjuk, mi mindennel foglalkoznak a pálos szerzetesek. Nemcsak liturgikus cselekményeket végeznek, napi zsolozsmájukat mondják, hanem például részt vesznek zarándoklatokon, kirándulásokon. Az egyik kép azt mutatja, amikor a Pécs melletti Jakab-hegyen a Babás-szerkövekről tekintenek le egy gyalogtúra alkalmával. A másikon azt láthatjuk, amint Bátor Botond, a korábbi provinciális a létra felső fokán állva forgatja a ritka könyvészeti emlékeket a rend częstochowai kolostorának gyönyörű barokk könyvtárában. De egy pálos ablakot is tud festeni, és örömmel breviáriumozik.
Szemben a hatalmas térkép mutatja, hol voltak pálos kolostorok a történelmi Magyarország területén. Külön jelzik a szerzetesek mai működési helyszíneiket: Pécset, Márianosztrát, Pálosszentkutat, Budapestet és Hargitafürdőt.
Olvashatjuk a – sajnos az évszázadok során legtöbbször elpusztult – kolostorok névsorát. Egy adott pillanatban szinte lehetetlen meghatározni egy szerzetesrend házainak a számát – magyarázza Sarbak Gábor. Van, amelyik éppen megszűnik, a másik meg akkor születik…
Odébb jelzőtábla: a kiállítás helyszínéhez legközelebbi pálos kolostor 900 méterre található, a legtávolabbi Ausztráliában, 15 790 kilométerre. Ez is jelzi, hogy a pálosok közel nyolcszáz éves történetük során eljutottak a Föld messzi pontjaira is.
A kiállítás nem követ időrendi sorrendet, ezzel együtt meglepő, hogy az első kiállítóterem közepén egy áramvonalas, zöld Kawasaki motorkerékpár fogadja a látogatót. A kísérőszövegből megtudjuk, „én vagyok a zöld béka”. A pálos szerzetesek – fiatal emberek lévén – szívesen vesznek részt motoros zarándoklatokon, maguk is motoroznak, s mint Sarbak Gábor mondja, ilyen értelemben „szent” a látható jármű. Nyilván sokan ismerik a motorkerékpálosokat, a pálosokhoz kötődő kétkerekeseket. E sorok írójának is volt szerencséje részt venni hatvan-hetven motorossal egy częstochowai zarándoklaton, amelyen ugyancsak ott gurult szerzetessel a nyergében a kiállított Kawasaki. Mit jeleznek ezzel? A szerzetesektől semmi sem idegen, ami e világhoz tartozik, küldetésüknek tekintik az úgynevezett profán élet szakralizálását.
Tekintetünk tovább halad: Esterházy Pál pécsi püspök (1730–1799) portréját látjuk, pálosként került a főpásztori székbe éppen abban az időben, amikor II. József 1786-ban betiltotta a rend működését. Az 1930-as évekbeli újságok pedig a pálosok pécsi visszatelepedéséről számolnak be a hosszú kihagyást követően:
„Százötven évi távollét után ma újra bevonul Magyarországra az egyetlen magyar szerzetesrend. Már hétfőn népes zarándoklat ment gróf Zichy Gyula kalocsai érsek vezetésével Lengyelországba, hogy hazahozza az idedelegált pálosokat. A szensztohovai kolostorból öt lengyel atya és négy lengyel fráter indult el… A lengyel szerzeteseket páter Tóth Marian, a magyar pálos tanította meg magyarul. A lengyel szerzetesekkel együtt jönnek páter Besnyő Gyula, páter Szabó István és páter Galambos Gyula, magyar származású pálosok is, valamint négy klerikus és három magyar fráterjelölt.”
A częstochowai pálos kolostorból származik a nagyon szép, XVII. századi olajfestmény, amely Bertalan pécsi püspököt ábrázolja korabeli elképzelés szerint, amint megalapítja a patacsi pálos kolostort, s a szerzeteseknek regula vivendit, azaz életszabályt ad. A lengyel pálosok több értékes darabbal gazdagították a kiállítást.
A falakon a rendi ünnepekről olvashatunk. A katolikus egyházi éven belül minden szerzetesrendnek megvan a maga különlegesen tisztelt szentje, s ennek emléknapja. Remete Szent Pálra (akitől a nevüket vették) január 15-én emlékeznek, esztergomi Boldog Özséb alapítóra január 20-án. Aquinói Szent Tamásról tudnunk kell, hogy az ő közbenjárását kérték a pálosok a pápánál, de pálos ünnep Nagy Lajos király emléknapja is. Ő karolta fel a rendet, s alapította Márianosztrát, onnan pedig Częstochowát.
Az ottani kegykép – Madonna a kisdeddel – másolata központi helyet kapott. Odébb a Madonna egyik szépen kimunkált, gyöngyökkel kirakott ruházata látható – a kegyképet ugyanis öltöztetik. Częstochowában rengeteg értékesnél értékesebb ruhát őriznek.
Pécs közel fekszik Horvátországhoz, ezért a kiállítás oda is kitekint. Lepoglava pálos kolostorát a horvát Monte Cassinónak szokták nevezni. Számunkra azért is érdekes hely, mert ott temették el Corvin Jánost. A kolostor jelentős szerepet játszott a horvát felsőoktatás történetében. A lepoglavai pálos kolostor – Márianosztrához hasonlóan – börtönként is működött.
Budapesti közgyűjteményekből és Częstochowából érkeztek a XVI. századi ősnyomtatványok. Megcsodálhatjuk a könyvnyomtatás feltalálása után kézzel írott, pergamen kódexbe másolt, 1512-ből származó rendi alkotmányt. A Gyöngyösi Gergely-féle alkotmány 1520-ban Rómában már nyomtatásban jelent meg.
A lengyel szerzetesek alapítók iránti tiszteletét mutatja, hogy liturgikus könyveikben szerepelnek a magyar szent királyok ünnepei.
Három kézirat, amely ritkán látható egymás mellett – figyelmeztet Sarbak Gábor. Egyik a Festetics-kódex, a másik a Czech-kódex, mindkettő a nagyvázsonyi pálos kolostorban készült, előbbi 1492–94 között, a másik 1513-ban. Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készültek magyar nyelven, tehát értékes nyelvemlékeinknek számítanak, s mindkettő gyönyörűen díszített. A középső, latin nyelvű énekes kódexben fedezte föl Domokos Pál Péter 1965-ben a częstochowai könyvtár 1601-es kiadású művében a valamikor később beleírt magyar nyelvű imát, becses nyelvemlékünket. A kódex alapos vizsgálata még várat magára. A multimédia „betört” erre a kiállításra is. Az elhelyezett képernyőn szabadon lapozgathatunk a kódexekben.
Külön rész foglalkozik a rend középkori központja, a budaszentlőrinci kolostor történetével. 1526-ban pusztult el a rendi központ. Szeptember 8-án érkeztek oda a török csapatok (emlékszünk, augusztus 29-én volt a szerencsétlen mohácsi csata), földúlták a kolostort, de Remete Szent Pál ereklyéje sértetlenül megúszta a rombolást. Bencze Zoltán rekonstrukciója azt mutatja, hogyan nézhetett ki Budaszentlőrinc a XVI. század elején, virágkorában. A Budapesti Történeti Múzeum adta kölcsön a kolostortemplom zárókövét, amely gyönyörű szép Remete Szent Pál-ábrázolást mutat. Egy historizáló falfestmény pedig azt ábrázolja, amikor Nagy Lajos megszerzi Velencéből Remete Szent Pál relikviáit 1381-ben. Szépen illeszkedik a kiállítás hangulatához Petrás Mária kerámiája esztergomi Boldog Özsébről.
Külön tárlóban láthatjuk a pálosokkal foglalkozó szakirodalmi és szépirodalmi műveket. Jókai Mór és Tormay Cécile könyve azonnal feltűnik. 1937. március 14-én mutatták be Budapesten A fekete Madonna fiai című filmet az Uránia moziban. Ismert, hogy Zsabokorszky Jenő készítette, de a kópia elveszett vagy lappang – ez úton is keresik, hátha előkerül valahonnét az értékes kordokumentum.
Egy misekönyvtartót látunk. 1951-ben, amikor a kommunista hatóságok feldúlták a sziklatemplomot, eltűnt, majd 1990 után adta vissza a könyvállványt egy család, amely addig rejtegette-őrizte.
Egy érdekes enteriőrt emelek még ki: a kolostori kertekhez hozzátartoztak (tartoznak) a gyógynövények. Ebből is kapunk egy kis ízelítőt, odatelepített valóságos növények segítségével.
Végigjárva a kiállítást, méltán mondhatjuk: szép magyar história. Szép és tanulságos.
