A híveiért élő püspök

Tapasztalatom szerint az emberek szívesen megbocsátják papjaik gyengeségeit, ha a lelkipásztorokat egyébként szeretet és segítőkészség jellemzi. Hányszor hallottam ehhez hasonló megjegyzéseket: „Hát igen, sokat ivott szegény, de nagyon jó szíve volt, senki nem ment ki tőle üres kézzel. Legalább egy pohár tejet mindig kaptak tőle a ministránsok is.” Ám az erényesnek látszó plébánosnak sem bocsátják meg, ha csak kapni szeret, adni viszont szinte soha.

Ajándék saját kezűleg

Karácsony szép ünnepére készülődve gyerekkori emlékek idéződnek föl bennem. Szüleimtől és tanítóimtól is azt tanultam, hogy a saját készítésű ajándék értékesebb, mint bármilyen drága, boltban vásárolt tárgy. Emlékszem, Ilonka nénivel technikaórán szemüvegtokot, lá bas fogó kesztyűt, mamuszt horgoltunk, vagy filcanyagból és vattából tűpárnát készítettünk, a fiúk virágkarót, kulcstartót faragtak. Később idézetgyűjteményt állítottam össze, medvés versekből, mondókákból könyvecskét készítettem, vagy épp családi fotókat tartalmazó, a következő esztendőre szóló naptárt barkácsoltam a számítógép segítségével.

Roráté

Minden lépésnél roppan a hó cipőm alatt, miközben próbálok lépést tartani nagyanyámmal. A sötét decemberi hajnalon szótlanul baktatunk a templom felé. Olyan érzésem van, mintha csak mi ketten lennénk ébren az egész faluban. A saroknál aztán csatlakozik hozzánk egy fekete ruhába bugyolált, görbe hátú öregasszony. Később ismerem csak meg: Matild néni az, akitől a tejet hordjuk. Dicsértessék! – köszöntik egymást nagyanyámmal. Nekem nagyon korán van még, alig tudok gondolni valamire. Leginkább az foglalkoztat, hogy fázom és álmos vagyok. Miért is hívott el nagyanyám? És én miért jöttem el? Nem lett volna kötelező…

Terád is várnak

Valaki gyertyát gyújtott a hajnal elé. Kora reggel sietek a vonathoz, fák közt, melyeknek rácsai csörögnek a szélben, szemben a XVI. századra emlékeztető bástyalábazatos ház, ablakában a gyertya. Ki gyújtotta meg és miért?

Sokfelé jár a gondolat, szokás hagyományokat keres, de csak az advent jár elöl. Elég ennyi, a többi a gyertyagyújtóé…

Bátran keressék az új utakat

Évtizedekkel ezelőtt olvastam egy német szerzetes nevelő írását, aki arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért választja egyre kevesebb leány a szerzetesnői hivatást. Egykor kinyílt a világ egy nő előtt, ha szerzetbe lépett. Egyedül így juthatott akár a legmagasabb szintű képzéshez is. Ma pedig inkább bezárul előtte a világ, valóban zárdába kerül, miközben a világi életben manapság sokféle más hivatás lehetősége nyílik meg a lányok előtt. Elgondolkodtató szempont ez, bár sok más oka is van annak, hogy a hivatások száma egyre csökken.

Ferenc pápa imája

Imavirrasztást tartottak a római Santa Maria Maggiore-bazilikában a megszentelt élet évének megnyitása alkalmából november 29-én. A liturgia végén José Rodríguez Carballo érsek elmondta, hogy a szentatya a megszentelt személyeket imával is megajándékozta. Ezeket el is imádkozták a helyszínen.

Hol a hívők helye… A padban…?

Bacsmai László plébános jó kedélyű, megnyerő személyiség. 2003 óta szolgál Szekszárdon. Kerületi esperes, püspöki tanácsos, a családreferatúra vezetője. 1991-ben szentelték pappá, ezt két kápláni év követte Pakson, majd egy év Szekszárdon, utána kilenc esztendőre visszakerült szülőföldje közelébe, Felsőszentmártonba, ebbe a horvát faluba, amelyhez öt horvát lakosságú település tartozott. Laci atya anyanyelveként a horvátot őrzi. „Mint horvátnak, úgy éreztem, felelősségem van: nemcsak a hitet, hanem a nemzeti identitást és a nyelvet is őrizzem a végeken. Takács püspök úr, kispapkoromban lelkivezetőm mondta: a Jóisten oda küldi a kegyelmet a papnak, ahová a püspök helyezi. Ennek szellemében távoztam 2003-ban a horvát környezetből; könnyek között érkeztem ide, s azt mondtam a hívőknek: szívem Felsőszentmárton és Szekszárd között félúton van, tegyünk meg kölcsönösen mindent, hogy mihamarabb megérkezzen. Nem sokkal később már úgy jegyeztem le Szekszárdra érkezésemet: újra itthon.”

„Készítsétek elő az Úr útját!”

(Mk 1,1–8)

 

Az adventi időszak előkészület az Úr jövetelére (adventus Domini). A második vasárnap evangéliuma a Márk-evangélium nyitánya: Jézus nyilvános működése kezdetén az előfutár, Keresztelő János bűnbánatot hirdet, és a megtérőket megkereszteli. Hirdeti, hogy a megjelenő Messiás majd tűzzel, Szentlélekkel keresztel.