A XVIII. század óta a teológia a „magánkinyilatkoztatások” körébe sorolja Szűz Mária megjelenéseit. A klasszikus teológiai felfogás ugyanis azt vallja, hogy az isteni kinyilatkoztatás az utolsó apostol halálával lezárult, befejeződött.
Bodnár Valéria, Congregatio Jesu nővér – „Amikor édesanyám a szíve alatt hordott, elzarándokolt egy Mária-kegyhelyre. Kiskoromtól fogva ő tanított imádkozni. Szülővárosomban, Egerben jártam iskolába – a négy elemi elvégzése után az Angolkisasszonyok Polgári Iskolájába írattak, majd a tanítóképzőbe jelentkeztem.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kérése a parlamenti képviselőkhöz – Sokat tűrő, szerény, jól viseli a szárazságot, állja a hideget, de a növekedéshez fényre és melegre van szüksége. Virágai csak csoportban mutatják meg szépségüket. Évezredek óta ismerik fájdalomcsillapító, nyugtató és fertőtlenítő hatását. Segíti a szervezet működését, késlelteti az öregedést, növeli az ellenállókészséget. Az ókori görögök az istenek kedvencének tartották, a bátorság, a hősiesség és a kitartás jelképe volt.
Találkozás Hankovszky Miklós atyával – Az ostrom idején Zalában voltunk a nagybátyámnál, malmában hordtam kisgyerekként is a nagy zsákokat: azt gondoltam, molnár leszek. Édesanyám nem vitatkozott velem, csak hozzáfűzte: előbb le kell érettségiznem a budapesti bencés gimnáziumban.
A Csíksomlyó mellett emelkedő Somlyó-hegy temploma a XVI. század óta zarándokhely. 1949-ben volt az utolsó, hagyományos szertartásrenddel megtartott pünkösdi búcsú, amely arról is emlékezetes, hogy ekkor kellett elmenekülnie innen Márton Áron püspöknek. Azóta semmilyen szertartást nem engedélyeztek a falakon kívül, és a processziók nem hozhatták magukkal templomi zászlóikat sem. – Így emlékezett meg a tudósító 1990 júniusában a legtöbbek által csíksomlyói búcsúnak nevezett, ismét szabaddá vált pünkösdi zarándoklatról, amely az eltelt húsz esztendőben a Kárpát-medence legnagyobb tömegeket megmozgató egyházi eseményévé vált. S hordozza – a vallást és hitet magyarul megvalló módon – nemzeti, kulturális, illetve turisztikai jellegét is.
I. Galambásztemetésre kondult a harang. Jó embert ragadott el a halál, aki sokakon segített. Nemcsak a galambfiakért nem kért pénzt a férfi; egy-egy szép tenyészpéldányt is örömmel adott tovább. Azt mondta: neki is boldogságot jelent, ha másokat megajándékozhat.
Egyházi könyvtáraink közül elsőként a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár legrégibb nyomtatványainak mintaszerű katalógusát üdvözölhetjük, amely az Országos Széchényi Könyvtárban erre kialakított egységes szempontok szerint készült. Velenczei Katalin egy viszonylag fiatal könyvtár XV. és XVI. századi anyagát tárja elénk, amelynek alakulása és fejlesztése elválaszthatatlan a tudós főpap és bibliofil-gyűjtő, Pauer János püspök (1814-1899) nevétől.
Minek nevezzem Czakó István könyvét, amely a Kortársaim címet viseli? Leginkább anekdotagyűjteménynek mutatja magát, s valamennyi történet főhőse papi személy, akiket személyesen ismert az egri lelkipásztor. Négy korszakból veszi a közvetlenség hitelével átitatott történeteket a szerző.