A szlovák fővárosba látogatott Erdő Péter bíboros

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Stanislav Zvolenský érsek meghívását elfogadva, szeptember 9-én Pozsonyba látogatott. A gazdag történelmi múlttal rendelkező szlovák fővárosban október 10. és 24. között tartják majd az első városmissziót, a 2007-ben Budapesten lezajlott, nagy sikerű rendezvényhez hasonlót.

Stanislav Zvolenský az érseki palotában fogadta Erdő Péter bíborost és kíséretét. A találkozó során a prímás a tavaly boldoggá avatott Meszlényi Zoltán ereklyéjét nyújtotta át vendéglátójának, aki a gesztust Boldog Zdenka Schelingová (1916-1955) szerzetes nővér ereklyéjének átadásával viszonozta.

Újraszentelték a felújított máriapócsi kegytemplomot

A görög katolikusok nemzeti kegyhelyén, Máriapócson, szeptember 11-én felragyogott az Istenszülő arca. Egy rég elszáradni látszott orgonabokor az ünnep kezdetét megelőző napon levelet, majd annak reggelére virágot hajtott a szeminárium kertjében. Szeptemberben.

Ilyen csoda köszöntött reánk, jelezvén, hogy reménytelenségünkben, kicsinyhitűségünkben csak fel kell emelnünk szemünket az Istenszülőre, s ő napról napra megajándékoz bennünket csodáival, legfőképpen életünk megváltójával, Jézus Krisztussal.

Hatszáz éve alapították másodszor

Szent István koronázásának 1010. és az óbudai egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából, augusztus 31-én és szeptember 1-jén tudományos ülésszakot tartottak. Ezen alkalommal áldották meg az egyetem kápolnáját, s lett Szent Pál az egyetem patrónusa. Tudományos előadások hangzottak el, és kiállítás nyílt a koronázási jelképekről, valamint a középkori óbudai egyetem történetéről. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz érsek, nuncius és Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke volt.

A magyar egyetemek története Nagy Lajos koráig, a XIV. századig nyúlik vissza. A történeti irodalomban régészeti feltárások által is igazolt egyetem Pécsett jött létre, ám nem maradt fönn sokáig. Még ugyanennek a századnak a végén Zsigmond király új helyet keresett, most már közelebb a fővároshoz.

Újmisés áldás a Kútvölgyi kápolnában

A Krisztus ügye Lelki Család közösség (FSO) szerzetese, Héray András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója szeptember 5-én köszöntötte Regőczi István atyát és az összes megjelentet, akik a közösséget alapító Júlia anya születésének századik évfordulóján Csépányi Gábor első miséjére összegyűltek. Mint Héray András a liturgia kezdetén elmondta: Júlia anya 1969-ben járt Budapesten Regőczi Istvánnál az engesztelő kápolnában. Úgy ismerték meg egymást, hogy István atya Belgiumban, ahol 1943-ban szentelték, még szeminaristaként a magyar Himnuszt énekelte egy templomban. Júlia anyát úgy meghatotta a dallam – majd a szöveg, amelyet lefordíttatott magának -, hogy arra kérte a kispapot: egyszer ismertesse meg a magyarokkal.

Európai püspökök az okológiai válságról

Esztergomból indult az az ötnapos, „zöld” zarándoklat, melyen a teremtésvédelemért felelős európai püspökök és a püspöki konferenciák megbízottai vettek részt. A szeptember 1. és 5. között tartó, Komárom, Pozsony és St. Pölten érintésével a mariazelli kegyhelyre vezető úttal a nemzetek küldöttei közötti kapcsolat erősítésére és a tapasztalatcsere lehetőségének elősegítésére törekedtek a résztvevők. A témát XVI. Benedek pápa 2010-es béke-világnapi üzenetéből merítették: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot”.

A zarándoklat nyitó ünnepségén Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Szövetségének (CCEE) elnöke mellett Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára és Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára szólt a résztvevőkhöz.

Illés Zoltán többek közt arról beszélt, hogy a keresztényeknek mindig fontos volt a teremtett világ védelme, az egyház minden korban óvta a teremtményeket. A CCEE főtitkára szerint azért egy Európa szívében zajló zarándoklatot képzeltek el a szervezők, mert ez tűnt a céljaiknak leginkább megfelelő eszköznek. Egy zarándoklat mindenekelőtt lelki utazás, a megtérés útja, amely azzal kezdődik, hogy elhagyjuk környezetünket. Ezt azért tesszük, hogy elérjük az Isten által számunkra megjelölt célt. E szándék hallgatásra és elmélkedésre, elmélyülésre és imádságra való nyitottságot feltételez.