Belehasít a szép tavaszi délutánba a hír: életének hetvennyolcadik évében meghalt Király Zoltán költő, műfordító. Öt hónapos, derűs türelemmel viselt szenvedés után távozott: egy makacs baktérium, amelynek terjedését képtelenség volt megállítani, egyenesen a szívét támadta meg, és már a kétszeri komoly műtét sem segíthetett rajta.

A Trianon által a Szovjetunióhoz metszett, majd a második világháború végeztével ismét határon túlra szakadt Csap községben született 1933-ban. Ugyanott és ugyanabban az időben, mint a népszerű pap, jelenleg a Miskolchoz közeli Körömben plébános Kuklay Antal. Kuklay Antal édesapja a harmincas években katolikus kántortanítóként működött Csapon – Király Zoltán édesapja, idősebb Király Zoltán pedig református lelkészként. A helyi értelmiség, különösen édesapja életpéldájának köszönhetően Zoltán már gyermekként megtanulta a közösség szolgálatának fontosságát, és később egész életében ez vezérelte: a másokért élés és érzés szelleme.

A halott Jézusról keveset tudunk – az evangéliumok szűkszavúan szólnak a Megváltó halála után következő időszakról. A képzőművészek pedig, mivel nem táplálkozhattak más forrásból, az Újszövetség által említett eseményeket ábrázolják alkotásaikon.

„Amikor már estére járt az idő, jött egy József nevű, jómódú arimateai ember, aki maga is Jézus tanítványa volt. Bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki. József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment.

Sír a férfi az úton,

labdáját keresi.

Ne hagyj magamra, Uram,

félek, hogy elveszi.

1.

Fénytestű félelem a pirkadat. A vonatot újra megállítják. Még közelebb bújok édesanyámhoz. Két nővérem dideregve húzza össze magán az elnyűtt télikabátot. Tekintetük aggodalommal teli, akárcsak a többi asszonyé a vagonban. A gyerekek álmosan pislognak, mint én.

– Hallják? – kérdi az egyik. – Már magyarul kiabálnak.

Odakint erős karok ragadják meg a nehéz ajtót, jólesik a betóduló friss levegő. Néhányan talpra állnak. Nem tudjuk, mi következik.

Három napja vagyunk úton. Ebéd előtt kezdtek el összegyűjteni bennünket a szerb partizánok Péterrévén, az általános iskola tantermeibe. Órákig várakoztunk, mire megtaláltak mindenkit, aki 1941 után érkezett ide.

Kora este, gyalog indultunk Óbecsére. A fegyveresek nem mondtak semmit. Az asszonyok azt suttogták, hogy talán bennünket is belelőnek a Tiszába, mint a többi magyart.

 A Filmmúzeum csatornán április elején ismét levetítették Woody Allen egyik remek alkotását, a Hannah és nővéreit. A film lélektani csúcspontján az egyik nővér elalvás előtt az amerikai költő, E. E. Cummings gyönyörű versét olvassa: egy futó pillantásod tágra nyit, / bár magamra zárultam, mint az ujjak, / de tőled önként bomlanak ki szirmaim, / mint tavasz titokteli érintésére a rózsa… / mily hatalommal zársz-nyitsz, nem tudom, / de van valami bennem, ami érti, / szemednek hangja mélyebb, mint a rózsa, / és senkinek, még az esőnek sincs ily csöpp keze…

Szekeres Erzsébet textilművész és grafikus kiállítása Siófokon

Szekeres Erzsébet textilművésznek Elek apó emlékezete címmel kiállítása nyílt a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban. A Gödöllőn élő alkotóművész Remsey Jenőt, Remsey Ivánt, Merész Gábort és Koczogh Ákost tekinti mesterének. A textilművészet titkaiba édesanyja vezette be. Munkáin a magyar népművészet, a vallási hagyomány, a gyermekrajzok, balladák, népmesék és népi mondókák világa kel életre.

Munkáit második alkalommal láthatják az érdeklődők Siófokon. Ezúttal meseszőnyegeket, grafikákat állít ki, amiket Benedek Elek meséi ihlettek. Ha nem vesszük elő a Benedek Elek-köteteket, biztos, hogy veszítünk valamit. Benedek Elek meséiben szinte az emberiség egész történelme benne van. Meséinek alakjai lejátsszák az ember legfőbb, legalapvetőbb sorshelyzeteit. A rémségekkel, gonoszságokkal szemben mindig hatékony a segítség, érvényesül a csodák, a jóság, a hűség világának hatása. Szekeres Erzsébet vászonra vitte az Égig érő fa, Kacor király és Tündér Ilona meséjét, grafikái közül pedig több ábrázolja a Babszem Jankó, a Kecskekörmök, a Csodaszarvas vagy a Kismalac és a farkasok egy-egy jelenetét.