Miközben a nagy-britanniai zavargások elképesztő hírei járták be a világsajtót, rövid londoni jelentés adta hírül a The Daily Telegraph-ban, hogy egy hétéves nagy-britanniai kislány ateista (istentagadó) szülei ki akarják venni lányukat a cserkészcsapatból, mivel a cserkészfogadalom szövege Istenre hivatkozik. Szívesen vennék, ha társaival cserkész lehetne, de „ne kényszerítsék olyan szó kimondására, amit nem akar”.
Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban címmel négyszemeszteres szakirányú posztgraduális képzést indított tavaly szeptemberben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, közösen a Corvinus Egyetemmel és a római Szent Tamás Pápai Egyetemmel. Az első tanévet a hallgatók és az oktatók sikeresnek tartják, így szeptemberben nemcsak a másodévesek számára folytatódik a kurzus, hanem új első évfolyamot is indítanak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya munkatársai augusztus 11-én négy holttestet hantoltak ki Csepel erdős területén. Az esettel összefüggésben hat embert előzetes letartóztatásba helyeztek. Jellemző információ: a helyszínen intézkedő rendőrök szemtanúk szerint letérdeltették a gyanúsítottakat – tudom, tudom, ezt bizonyára a szakmai protokoll indokolja, akárcsak azt, amikor ártalmatlan, nem erőszakos bűncselekménnyel gyanúsított polgárokat megbilincselve, szíjon vezetnek tárgyalásra.
Isten, ki mindent létbe hívsz, / Mennyek vezére, ékesen / Ruházod fénnyel nappalunk / S éljünk álmok kegyelmivel, / Hogy így megernyedt tagjaink / Munkára ajzza pihenőnk, / Enyhítse bágyadt szellemünk / S kínos siralmunk törje szét.
Szent Ágoston szerette ezt az imádságot, Szent Ambrus fényfohászát. Milánó főpapja sohasem törekedett teologizálni népszerű verseiben, folyton a szív bőségével mondta ki a legelvontabb igazságokat.
Az egyházban Keresztelő Szent János különleges tiszteletnek örvend. Neki – s rajta kívül csak az Istenszülőnek – megünnepeljük földi születésnapját is (június 24-én). Nem nyilvános, kötelező ünnepként megtartjuk fogantatása napját (szeptember 23-án). Sőt, minden keddi napot az ő tiszteletének szentelünk, s ilyenkor minden szertartás végén megemlítjük az elbocsátó imádságban. Mennyei születésnapját augusztus 29-én ünnepeljük, régebben szigorú böjttel, ma csak bűnbánati nappal.
Sokat jelent a keresztény istentisztelet megértése szempontjából, ha a történetét tanulmányozzuk. Újrafelfedezése annak igényét is kifejezi, hogy szeretnénk minél közelebb kerülni ahhoz, ahogyan Jézus és az ő nyomán az apostoli egyház hitt és imádkozott. A mai liturgiatörténeti kutatások ezért nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megértsék és leírják azon zsidó közeg istentiszteleti szokásait, amelyben Jézus és tanítványai éltek.
Miután Péter – isteni indításra – a Tizenkettő nevében ünnepélyesen megvallotta Jézus istenségét, és a Mester a galileai halászra bízta leendő egyháza vezetését, a főapostolt meghökkentő epizód következik: Jézus megjövendöli szenvedését, kereszthalálát és feltámadását.
Múlt hétvégén kivételesen magas rangú vendége volt hazánknak: Szent István király ünnepére Budapestre látogatott a kopt ortodox keresztény egyház feje, III. Senuda alexandriai pápa, Afrika pátriárkája. Háromnapos látogatása során részt vett a Szent István-bazilikában tartott ünnepi szentmisén, másnap pedig Pestszentlőrinc-Szemere-telepen felszentelte Kelet-Közép-Európa első kopt ortodox templomát, Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére.
A nyolcvannyolc éves, gyönge egészségi állapotban lévő alexandriai pápa Orbán Viktor személyes meghívására érkezett hazánkba. Miniszterelnökünk ez év februárjában, közvetlenül Hoszni Mubárak elnök bukása előtt járt az afrikai ország fővárosában, s akkor invitálta állami ünnepünkre a kopt főpapot.