Halhatatlanok kertjében

Szerző:

Idegenek temetője

A jelen óra hasztalan, nem üt, elillan; / csak ami elmúlt szép, csak a halál igaz. Bénító bánatok megvetője, Giosué Carducci olasz költő sorai illenek ahhoz a virágdús római kerthez, ahol megnyugodhat a fáradt vándor; rózsák közt, hol álmok békessége fölé ciprusok árnya hajol.

Hol van ez a kert? A Monte Testaccio (az antik Róma amforatörmelékeiből „épült” halom) negyedben. A közelben Cestius piramisa fehérlik, s a Krisztus előtt 275-ben emelt aurelianusi falak nyújtanak védelmet a békességben alvóknak. Néhány lépésre a középkori Szent Pál-kapu. A kert „szent mező” – Campo santo: az Idegenek Temetője, de hívják Német és Angol Temetőnek is. Neve a történetéből ered.

Veszteségeink nyomai

Szerző:

Kamaszok voltunk egy kollégiumban, nehezebb és könnyebb sorsú lányok együtt. Voltak köztünk olyanok, akiknek már akkorra kijutott a veszteségből, szülők válásából, szomorúságból vagy szegénységből. És természetesen érkezett diáktársunk puhább, kerekebb fészekből is. Panni is ez utóbbiak közé tartozott. Sikeres szülők, rendezett családi élet, jólét adott keretet gyermek- és kamaszkorának. A kilencvenes évek elején jártunk, neki már ekkor volt mobiltelefonja. Mi még azt sem tudtuk, mi az. 

Életet vinni halottainknak

Szerző:

Az irgalmasság hetedik testi cselekedete

Társadalmunk egyre nehezebben birkózik meg az öregedés, a betegség, a halál tényével. A halál, haldoklás, amely a „régiek” bölcsessége szerint is az élet természetes része volt, mára kiszorult a családok életéből. Szeretteink másvilágra költözése kórházban, gyakran a hozzátartozók jelenléte nélkül történik. Életünkből kikopott a háznál való ravatalozás, az elsiratás szokása. Ezt a lassan feledésbe merülő elengedési rítust nem lenne haszontalan újra életünk részévé tenni. Ám megváltozott társadalmi berendezkedésünk aligha teszi ezt lehetővé.

Páratlan örökség, új utak

Szerző:

Bemutatkozik a Bálint Sándor
Valláskutató Intézet

Korunk tele van félelemmel, s igazat adhatunk T. S. Eliotnak: „növekvő rettegés, hogy gondolni sem lesz mire”. Így aztán figyelmet keltő minden „mozdulata” a tudománynak (is), amikor az iménti veszélytől próbálja megvédeni az embert. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a vallást mint értéket-értékképzőt vizsgálja elmúlt idők tükrében, hanem a kutatás eredményeiből a jelennek és a jövőnek prófétáljon.

A korai szerzetesek gyakorlata

Szerző:

Fedezzük fel a zsolozsmát!

A konstantini béke beköszöntével a székesegyházak és a városi keresztény közösségek mellett a szerzetesi közösségek váltak az egyházi élet fontos színterévé. Az első szerzetes atyák és anyák nem akartak mást, mint az evangéliumot élni és Krisztust keresni. A liturgia végzését – ideértve a zsolozsmát, a közös imát is – nem tartották saját kiváltságuknak.

Az utolsó szó joga

Szerző:

Nézőtér

A nemrégiben Junior Prima-díjjal kitüntetett Göttinger Pál, a Szabadesés rendezője maga mondta, hogy bárkás munkáit elsősorban az elszámoltatás problematikája köti össze. Tán éppen az említett leltártéma, a mérleg elkészítésének kívánalma, kötelessége és nehézsége vezette hát a fiatal rendezőt az ír Michael West darabjához.

Apostolportré?

Szerző:

Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Vajon mi a művészettörténész legnehezebb feladata, amivel ráadásul gyakran találkozik élete során? A válasz megfontolásakor nem kell különféle fizikai munkák végzésére gondolnunk, sőt, számolási feladatok felett görnyedő kutatót sem kell elképzelnünk. Ugyanis talán a legnehezebb feladatnak az számít, amikor egy-egy személy kilétét kell megállapítani.