Köszönetet mondott a belarusz egyháznak, különösen Pavel metropolitának a szervezésért és a szíves fogadtatásért; valamint Gennadiosz szaszimai metropolitának, akivel közösen készítették elő a tanácskozást. A bíboros emlékeztetett Ferenc pápa és Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka néhány nappal korábbi szentföldi találkozójára (lásd bővebben: Új Ember, 2014. június 8-i lapszám, 5. oldal), amely fontos lépést jelent az ökumené útján. Köszönetet mondott Hilarion volokolamszki metropolitának, amiért a patriarkátus területén adtak helyet a fórumnak.
A moszkvai patriarchátus eddig is fő szervezője volt a közös tanácskozásnak, az idei fórum pedig jó alkalmat kínált arra, hogy a résztvevők kifejezzék ezért hálájukat, hangsúlyozva az egyre mélyebb hitbeli kapcsolatokra való törekvést. Erdő Péter bíboros június 2-án a Vatikáni Rádiónak adott interjúban elmondta, hogy a Szentszék egyetértésével a CCEE és az Európában működő valamennyi ortodox egyház képviselői néhány évvel ezelőtt megkezdték a közös munkát, morális és társadalometikai kérdésekről folytatnak megbeszéléseket. A múlt heti találkozó témája a sokféleség, az Európában élő különböző népek, kultúrák, csoportok együttélése volt. Erdő Péter hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a meglévő értékeket úgy mutassuk be a társadalomnak, mint ma is eligazítást adó, vonzó, alakító erőt az életünkben.
Az egyház közösségi és kulturális tapasztalat is – fogalmazott Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke a IV. Katolikus–Ortodox Fórumon tartott bevezető előadásában, június 3-án.
Európában ma nem könnyű kereszténynek lenni – mondta Erdő Péter a Vallás és kulturális különbözőség: az európai keresztény egyházak előtt álló kihívások címmel megrendezett eseményen. A bíboros kiemelte, hogy a fórum résztvevői tudatában vannak annak a ténynek, hogy Isten kegyelme nélkül a mai Európában lehetetlen küldetés volna kereszténynek lenni. A bíboros hangsúlyozta, hogy a jelen lévők nem politikai javaslatokat akarnak megfogalmazni, hanem arra a kérdésre kívánnak választ kapni, hogy milyen konkrét formákban lehetnek jelen a keresztények az európai kultúrában és társadalomban. Európa kulturális és nyelvi sokfélesége az utolsó évezredben a kereszténység hatására és ösztönzésére alakult ki – szögezte le a főpásztor. – Krisztus örömhíre minden népnek szól, de ezzel nem szegényíti el a népek kulturális kincsét, hanem éppen hogy alapot teremt azok fejlődésére. A bíboros az individualizmus térnyerésével kapcsolatban elmondta, hogy az emberi személy tisztelete valóban fontos alapérték, de a személyt csak egyénként kezelve megfosztjuk szociális dimenziójától. Társadalmunkban szaporodnak az individualizmus elterjedésére utaló jelek, elég, ha a bűnözés és a csökkenő közbiztonság jelenségeire gondolunk.
A bíboros szerint a fórumra azért is hárul fontos feladat, mert nem elég csupán diagnosztizálni a problémákat, meg is kell mutatni, hogy van olyan valóság, amely meghaladja az egyéni életet, ez pedig a közösségi lét. Ez utóbbiban nagy szerepe van Istennek, aki nélkül az ember eltévelyedik, és nem ismeri fel az igazság és a jóság utáni vágyát. A vallásnak abban van pótolhatatlan szerepe, mutatott rá a CCEE elnöke, hogy megnyissa az emberi szívet Istennek. Emellett azonban a vallás – és különösen a kereszténység – közösségi és kulturális tapasztalat is. Erdő Péter szerint mi, keresztények nem feledkezhetünk meg arról, ami különlegesen is meghatározza az identitásunkat, vagyis hogy Jézus Krisztus egyházának vagyunk tagjai. „A mi hitünk egy objektív valóságban – Jézus Krisztusban – gyökerezik, és nem érzések együttesében” – hangsúlyozta a főpásztor. Az egyház jelentősége a hit tapasztalatán alapszik, de nem marad meg pusztán a spirituális dimenzióban, hanem az egész emberi életet felkarolja. Az egyház tevékenysége Isten igéjének hirdetésében, a szentségek kiszolgáltatásában éppúgy megmutatkozik, mint abban, hogy egyes tagjai részt vesznek a társadalmi és politikai életben. Hogyan tud segítséget nyújtani az egyház a mai világban, amely kulturális válságok egész során megy keresztül? – tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros. Mindenekelőtt hitének örömteli hirdetésével, másrészt közösségi dimenziót nyújtva el tudja vezetni az embert az élet értelmének valódi forrásához, és erőt tud adni az erkölcsös élethez.
A huszonkét európai országot képviselő, mintegy harmincöt tagú nemzetközi ortodox–katolikus delegációt Alexander Lukasenko belarusz elnök kedden délelőtt fogadta a minszki Függetlenség Palotában. Az államfő üdvözlő szavait követően Erdő Péter bíboros mondott köszöntőt a fórum katolikus résztvevői nevében. Hangsúlyozta, hogy a katolikus és az ortodox egyházak delegáltjai nem azért találkoznak, hogy hitbéli problémákban mélyedjenek el, hanem hogy erkölcsi és szociális kérdésekről beszélgessenek. A bíboros szerint Kelet- és Nyugat-Európa között e téren nincsenek nagy különbségek, a szekularizáció a kontinens mindkét részét hasonló módon áthatja. Az individualizmus és a szubjektivizmus káros következményeinek leküzdéséhez az járulhat hozzá, ha Európa újra felfedezi keresztény gyökereit. Ezután az ortodox delegáció nevében Gennadiosz szaszi mai metropolita, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus külügyi osztályának elnöke, az Ortodox–Katolikus Fórum társelnöke mondta el köszöntőjét; valamint Pavel metropolita, Minszk és Slutsk metropolitája, Belarusz exarchája és Hilarion volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának elnöke is felszólalt.
Ferenc pápa üzenete
A pápa államtitkára, Pietro Parolin bíboros aláírásával küldött üzenetet a IV. Ortodox–Katolikus Fórumra. Az üzenetben, melynek címzettje a belarussziai apostoli nuncius, Claudio Gugerotti érsek, a pápa felhívást intéz a vallásszabadság védelmében, majd bizodalmát fejezi ki, hogy az európai földrész keresztényei finoman és tisztelettel képesek igazságot kérni a bennük lakozó remény számára. A szentatya elismerően nyilatkozott a fórumról, és bízik abban, hogy a megbeszélések segítenek megszilárdítani a barátság és a szeretetközösség kötelékeit. Ferenc pápa reméli, hogy Európában védelmezik a vallásszabadságot annak minden aspektusával, és a keresztények mindig nyugodt lelkiismerettel szerezhetnek érvényt a bennük élő reménynek.
