Ökumené

„Mint tudják, a konstantinápolyi ökumenikus patriarchátus felkeresésére készülök, hogy viszonozzam Bartholomaiosz pátriárka látogatását. Ez az újabb találkozás a római és a konstantinápolyi püspöki székek közötti mély kapcsolat jele. Kifejezi azt a kívánságunkat is, hogy szeretetben és igazságban győzzük le azokat az akadályokat, amelyek még elválasztanak minket” – fogalmazott a pápa a Kállistos angliai ortodox metropolita kíséretében érkező küldöttségnek mondott beszédében.

Róma és Konstantinápoly kapcsolata

A Római Birodalom területi kiterjedése a Krisztus utáni évszázadokban már lehetetlenné tette, hogy egyetlen központból, Rómából kormányozzák. Nagy Konstantin császár 330-ban alapította Konstantinápolyt – Új Rómát –, amely a Keletrómai Birodalom fővárosává lett, s ezzel párhuzamosan Róma után a második legjelentősebb egyházi központtá vált, mely korábban az antiochiai pátriárkának volt alárendelve. A két egyház testvéri jellegét az is kifejezi, hogy a római püspöki széket Szent Péter, a konstantinápolyi püspöki széket pedig testvére, Szent András töltötte be elsőként.

Miután 1054-ben bekövetkezett a nagy keleti egyházszakadás, a konstantinápolyi pátriárka lett a keleti (ortodox) egyház feje. Ma már azonban csupán tiszteletbeli feje, mert csak Törökország, Észak-Görögország, egyes földközi-tengeri görög szigetek, az észt és a finn ortodox egyház, valamint az Athos-hegyi szerzetesi köztársaság tartozik hozzá egyházjogilag.


II. Mohamed szultán 1453-ban hódította meg Konstantinápolyt. A patriarchátus azóta él nem keresztény többségű környezetben. Az Oszmán Birodalom bukását és a Török Köztársaság létrejöttét követően 1923-tól Isztambul egyik városnegyede, Fanar a székhelye.

A II. vatikáni zsinat új korszakot nyitott a katolikus–ortodox viszonyban. Az ortodox püspököket megfigyelőként meghívták a zsinatra, ám igazán jelképértékű eseménynek az számított, amikor 1964 januárjában a Szentföldön találkozott és békecsókot váltott VI. Pál pápa és Athénagorasz pátriárka. Csakhamar megkezdődött a katolikus–ortodox teológiai párbeszéd is. VI. Pál pápa óta hagyománnyá vált a két egyház küldöttségeinek Szent Péter-, illetve Szent András-napi – június 29-i és november 30-i – látogatása. A katolikus–ortodox párbeszéd napjainkra jelentős eredményeket ért el, noha az ortodoxia széttagoltsága sajnos akadályokat gördített a teljes egység megvalósulása elé. Ma már a pápai primátus történeti és teológiai alapjairól folyik a megbeszélés. Az egység létrejöttének legfőbb hátráltatója az orosz ortodox egyházi vezetés, amely a pápa és a moszkvai pátriárka találkozását is késlelteti.

Ferenc pápa törökországi látogatásának egyik legjelentősebb eseménye lesz a pátriárkával közös nyilatkozat ünnepélyes aláírása november 30-án, Szent András apostol ünnepén. Fontos állomása lehet ez a nyugati és a keleti kereszténység újraegyesülése felé vezető útnak.