Belépve a szentélyébe
dárdás torony-szem védelmébe
hol emlékezik az ég a föld
mostohán kivert szegényére
Reménnyel az ének
törten tündököl
Krisztus ki Nap vagy
s annyi könny fürösztve lelket
– Fényözön
keserűség szép Öröm
Isten fölszentelt Fia ne
fogyatkozzék a szeretet
ne verje bűn az életet
temetve mind a keserveket
a Városod lámpás legyen
Kereszten Függő – Világnak fáján
Kelő sugár a rózsa ágán
a hajnal – a mindig érkező
