Obama hitéről

Az Egyesült Államokban nyilvántartott katolikusok fele huszonöt évesnél fiatalabb, spanyol nyelvterületről érkező bevándorló. A társadalomban ugyanakkor egyre terjed a születésellenes magatartás, a házasság- és családellenes mentalitás. A spanyol anyanyelvű katolikus bevándorlók az új evangelizáció apostolai lehetnek, és követendő mintaként szolgálhatnak azon honfitársaik számára, akik Istent és Amerika hiteles arcát keresik. A legnagyobb ajándék, amit a „hispánok” az Egyesült Államoknak adhatnak, a hitük. Az, ha bátor és bölcs vezetőkké válnak, és hitben gyökerező elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot.


Egy november 8-ai becslés szerint az amerikai katolikusok fele (főként a spanyol nyelvterületről érkező bevándorlók) Obamára adták szavazatukat, negyvennyolc százalékuk (főleg a „fehérek”) pedig Romney-ra.

Az amerikaiak többsége hisz Istenben, és valamilyen módon vallásos, ám ez a vallásosság sokszor különleges, etnikai sajátosságokkal kevert módon jelentkezik, és nehezen mérhető európai vagy katolikus fogalmakkal. Mindenesetre igaz, hogy Amerikában sem elnökjelölt, sem választási kampány nem képzelhető el vallási vonatkozások és a hitre utaló hivatkozások nélkül.

Barack Obama újraválasztott amerikai elnök a kampány során, amikor legmeghatározóbb templomi élményéről kérdezték, azokról az emlékeiről beszélt, amelyek több katolikus templomhoz fűzik Chicago déli részében. „Gyerekkoromban nem szoktattak rendszeres templomba járásra – mondta az elnök. – Egy afroamerikai kis gyülekezetben aztán könnyekig hatódva láttam, mit jelent a hit és az isteni kegyelem a sokat szenvedett embereknek. Azt hiszem, ezek az első templomlátogatások indítottak el a saját hitemhez vezető úton” – fogalmazott a magát metodista kereszténynek valló Obama. Az Egyesült Államok újraválasztott elnöke családszerető ember, egy tizennégy és egy tizenegy éves kislány édesapja, aki minden körülmények között ragaszkodik például a közös családi vacsorákhoz. De nem szereti, ha tévékamerák kísérik a templomba. Inkább telefonon kér tanácsot azoktól a lelkészektől, akikkel bizalmasabb viszonyban áll, s reggelente szentírási vagy más vallási szöveget hallgat, mielőtt munkához lát.

Az amerikai katolikus püspöki konferencia – az Obama-kormánnyal szemben – az élet védelmét hangsúlyozza a fogantatástól a természetes halál pillanatáig, tehát határozott abortuszellenesség és az eutanázia elutasítása jellemzi. Ezeknek az alapelveknek a védelmében is küzdenek a liberális demokrácia hazájában a vallásszabadságért, amely biztosítja a lelkiismereti döntést e kérdésekben. A püspöki konferencia elítéli, hogy a szövetségi egészségügyi minisztérium döntése alapján a katolikus kórházak és segélyszervezetek nem minősülnek „vallásos munkáltatóknak”, ahol a vallásszabadság érvényesülhetne. Így ezekben az intézményekben dolgozók kénytelenek lesznek erkölcsi és vallási felfogásukba ütköző fogamzásgátlást, sterilizációt, abortuszt végezni. Híveiket ezért a főpásztorok a vallásszabadságért való határozott kiállásra biztatják.

Amerikában kiemelten foglalkozik e kérdéssel az új evangelizáció programja is. New York bíboros érseke, Timothy Dolan hangsúlyozta: a katolikusoknak nem szabad beletörődniük az elvilágiasodásba (szekularizáció), tevékenyen fel kell lépniük ellene minden lehetséges módon.

Az amerikai népesség nyolcvanöt-kilencven százaléka valamelyik vallási felekezethez tartozik. A spanyol nyelvterületről bevándorlók nagy száma ellenére is aggasztóan csökken azonban az országban a katolikus vallásgyakorlat mértéke, noha az Egyesült Államok legnagyobb létszámú vallási felekezete a mai napig a katolikus. A hívők száma 2011-ben hatvanötmillió-négyszázezer fő volt. A magukat katolikusnak valló felnőttek negyvenöt százaléka jár rendszeresen misére. A fiatalok körében ez az arány huszonnégy százalék, míg az 1981 után születettek között csupán tizenhét százalék. Amerikától nemcsak a világgazdaság jövője függ jelentős mértékben, de az újraevangelizálás eredménye is. XVI. Benedek pápa táviratban köszöntötte az újra megválasztott Obama elnököt, és biztosította: imádkozik azért, hogy Isten segítségével meg tudjon felelni „országa és a nemzetközi közösség iránti óriási felelősségének”.