Az 1972-ben alakult bizottság – amelybe mindkét szervezet hét-hét tagot delegál – feladata a két intézmény közötti együttműködés biztosítása. Az idei találkozó fő témája a környezetvédelem volt. Az ülés résztvevői beszámoltak az egyházak és a püspöki konferenciák környezetvédelmi tevékenységéről, tapasztalataikról és feladataikról. A találkozó első napján Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, Jean-Arnold de Clermont, a CEC elnöke és Anasztáziosz, Tirana és Albánia ortodox érseke sajtótájékoztatót tartott.
Erdő Péter bíboros szólt a Magyar Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című körleveléről. Mint mondta, ehhez kapcsolódóan olyan módszertani segédanyagok is készültek, amelyek segítségével a szakembereken kívül a témában kevésbé járatosak is feldolgozhatják annak anyagát. A bíboros- főpásztor kiemelte: vitathatatlan tény, hogy nem az egyházak szava a döntő a nagyhatalmak iránykeresése során, ám az is kétségtelen, hogy felébresztve az emberek tudatában a kérdéseket és felismeréseket, amelyek cselekedeteiket motiválhatják, hozzájárulhat a helyes döntésekhez. Az ember megismerő képességében bízva reménykedhetünk, hogy az ember olyan teremtmény, amely képes felfogni a saját helyzetét, és keresni tudja a túléléséhez szükséges megoldásokat. Ebben a bizalomban azt a várakozást is megfogalmazhatjuk, hogy amint a bajok nőnek, nyilvánvalóvá válnak, úgy a döntéshozókban is megérik a felismerés, hogy magatartásukon változtatni kell. Persze nem mindegy, mikor történik meg ez, mekkora lesz addigra a pusztítás. Bizonyos értelemben tehát munkánk versenyfutás az idővel. Imádkoznunk kell azért, hogy a felismerések még idejében jussanak el a cselekvő emberhez – mondta a CCEE elnöke.
Erdő Péter bíboros szólt az információ átadásának problémáiról is. Mint mondta, a találkozó résztvevői olyan dokumentumokat tekintettek át, amelyeket az egyházak adtak ki a teremtett világ védelmében, s megkérdezték maguktól, kinek szólnak ezek? Ki fog elolvasni egy százoldalas dokumentumot, tele szakszavakkal, kifejezésekkel.
Rádöbbentek, hogy hasonló ez, mint amit naponta tapasztalhatunk a politikai döntéshozókkal kapcsolatban: ezeroldalas dokumentumokról szavaznak, melyet képtelenek áttanulmányozni, így aszerint szavaznak sokszor, hogy a frakció vezetője milyen jelet ad nekik. Éppen ezért – mondta Erdő Péter bíboros -, keressük azokat az akciókat, amelyekben együttműködhetünk a felismert és vallott közös értékek mentén.
A teremtett világ élő szervezet, amelynek Krisztus a szíve – hangsúlyozta Anasztáziosz, Tirana és Albánia ortodox érseke. – Az ember az, aki közvetít a teremtés és a Teremtő között, ezért szerepe és felelőssége is nagy. Isten ajándéka, hogy ez a kihívás mindegyik egyházat érinti, így közösen gondolkodhatunk, cselekedhetünk, ezáltal az ökumenikus mozgalom is gazdagodhat. Mivel ez a téma nemcsak a keresztény világot érinti, mindenkit meg kell hallgatnunk, párbeszédet folytatva a többi egyházzal, sőt a nem hívőkkel is. Az ortodox érsek felhívta a figyelmet arra, hogy a modern világban Amerika és Európa úgy zsákmányolja ki a természetet, hogy annak árát a föld legszegényebbjei fizetik meg. A környezetvédelemben is keresnünk kell az igazságosságot – fogalmazott -, s erről majd számot is kell adnunk.
A CEC elnöke, Jean-Arnold de Clermont szintén a közös cselekvés fontosságáról és a közös felelősségről szólt. Mint mondta, nem csak vendégek vagyunk a világban: nyomot hagyunk benne, s meghatározzuk az utánunk következő nemzedék jövőjét is. Mindez tehát nem csupán ökológiai, hanem erkölcsi kérdés is. Nem kerülhető meg az egyén felelőssége, de az intézmények felelőssége sem. Mint mondta, mindenkinek át kell éreznie, hogy nem nézője, hanem átélője, részese, főszereplője ezeknek a drámai eseményeknek.
