A ferences család az egész világon idén ünnepli a ferences lelkiség szerinti élet pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulóját. Az e karizma szerint élő férfiak és nők közösségének, a ferences családnak ma három nagy ága van: az elsőbe azok a férfi rendek tartoznak, amelyek a jóváhagyott regula szerinti életet élnek (a Kisebb Testvérek Rendje, a Konventuális Minorita Ferences Rend és a Kapucinus Kisebb Testvérek). A második ágat a Szent Klárát követő nővérek rendje, a „Szécsény Ágacskája” Klarissza Remeteség alkotja. A harmadik ág magában foglalja a Ferences Világi Renden túl mindazokat a szerzetesi közösségeket, amelyek konstitúciója Szent Ferenc lelkiségében gyökerezik.
A megnyitón, amelyen a család minden közösségének képviselői jelen voltak, megidézték Assisi Szent Ferenc alakját. „És miután testvéreket adott mellém az Úr, senki sem mutatta meg nekem, mit kell tennem, hanem ezt ő, a Magasságbéli nyilatkoztatta ki nekem, hogy a szent evangélium szerint kell élnem. És kevés és egyszerű szóval írásba foglaltam ezt, a pápa úr pedig megerősítette számomra” – idézte Ferenc végrendeletét Várnai Jakab definitor generális a reguláról, illetve annak lelkiségéről szóló, a megnyitó ünnepségen elhangzott előadásában. – Ferenc több regulát is írt, de mindegyiket csak „regulának” nevezték, ez is bizonyítja, hogy ezek a szövegek folytonosságban, közösségben álltak. Amit ma Ferences Regulaként ismerünk, azt 1223. november 29-én hagyta jóvá III. Honóriusz pápa. A rend alapítását utólag mégis a lelkiség első, szóbeli jóváhagyásának dátumában határozták meg: Ferenc 1209. április 16-án nyerte el III. Ince beleegyezését.
Szent Ferenc többek között az élet könyvének, a paradicsom kulcsának, az örök szövetség okmányának nevezte a regulát. Mitől lesz egy egyházi, jogi dokumentum ilyen magasztos dologgá – tette fel a kérdést Várnai Jakab. Attól, hogy – ahogyan annak első mondata is megfogalmazza – ez regula és élet egyszerre. Kezdetben nem a szabályzat volt, hanem az élet, s az élet mindig egy lépéssel előrébb jár, többletet hordoz. A szöveg pedig folyamatosan arra késztet minket, hogy feltegyük a kérdést: mit írnánk bele, ha tehetnénk, a mai életről.Másrészt a regula azért is több puszta dokumentumnál, mert rátettük az életünket – fogalmazta meg az előadó. – Ez az, amit az Úrnak megígérünk, tehát része, sőt, maga a fogadalom. Ezért a regulát nem lehet kívülről értelmezni, csak személyes szerzetesi életünk fényében. Legfőképpen pedig e dokumentum azért hordoz többletet, mert az Úr lelke van benne. Ferenc szándéka az volt, hogy a testvérek a regulát a Lélekre támaszkodva tartsák meg. Így nem lehet egy régi, lezárt szöveg, hanem olyan, amely lehetőséget ad arra, hogy azon keresztül a Lélek belépjen életünkbe. A regula nem fogalmazza meg pontosan a rend tevékenységi körét, viszont megnevez három alapvető értéket, amelyre a közösség életének épülnie kell – mutatott rá Várnai Jakab. – Az első az imádság és az áhítat szelleme. Csak úgy lehet valaki a szent szegénység követője, ha Krisztus áll élete középpontjában. Az imádság fogja át és hordozza a Jézus nyomában járónak minden más tevékenységét.
A második, hogy a kisebb testvérek rendjéhez tartozni nem egyéni istenkeresés, hanem közösségi lét. Ez az életforma pedig már önmagában feladat a rend számára, hiszen a világ előtt az evangéliumi közösséget kell megjelenítenünk. A harmadik alapvetés pedig, hogy a testvérek hirdessék az Úr igéjét. Ez a küldetés már kezdettől az egész világra szólt, ez a misszió igazi jelentése. Feladatunk tehát az igehirdetés, de soha nem feledve II. János Pál szavait: a misszió ma leginkább a szemlélődő élettől függ.
A megnyitót követő szentmise – amelynek idejére az oltáron elhelyezték Szent Ferenc ereklyéjét – már vízkereszt ünnepi liturgiája szerint zajlott. – Urunk megjelenésének ünnepén két szándék találkozik: az egyik Isten igyekezete, hogy közénk jöjjön, a másik a bölcsek szándéka, hogy rátaláljanak a Megtestesültre. Hogy a találkozás megtörténhessen, annak idején kellett a betlehemi csillag, amely odavezette az embert Istenhez. Ma is szükségünk van ilyen csillagokra, és ez a jubileumi esztendő egy ilyen személyiséget idéz fel – mondta homíliájában Várnai Jakab. – Ahogyan több mint kétezer éve, nyolcszáz éve is megjelent egy csillag, hogy minket Krisztushoz vezessen. S az elmúlt évszázadok útját valójában csillagok egész sokasága kíséri. Némelyikről az egész világ tud, mint Szent Erzsébetről, de mindannyian ismerünk olyanokat, akik névtelenül, a hétköznapokban, rejtett imádságukkal, egy-egy szavukkal gyújtanak fényt számunkra.
A jubileumi évvel a ferences lelkiség szerint élő közösségek nem önmagukra akarják irányítani a figyelmet, hanem Szent Ferenc alakját szeretnék minél többekhez közelebb vinni. Ezt szolgálják az esztendő során megrendezendő programok és a készülő kiadványok. A magyar ferences rendtartomány már kiadta az első negyedévre szóló programfüzetét – számos országos és helyi szinten szervezett lelki és kulturális rendezvény várja az érdeklődőket. Emellett pedig színes könyvsorozat jelenik meg a rendtartomány gondozásában, amelyben bemutatják a ferences család közösségeit, a ferences lelkiséget és a rend történetét.
