Neoklasszicizmus és eklektika

A zsidó népesség 1786-tól kapott engedélyt a Helytartótanácstól arra, hogy letelepedjen a szabad királyi városokban. Szegeden az első hitközséget nem sokkal később, 1791-ben alapították. Az első zsinagóga 1800 és 1803 között épült fel, s nagyon hamar tönkrement. Az első, komoly építészeti értéket képviselő zsidó templom nagy testvére az új zsinagóga közelében található. Szerény méretei ellenére is a neoklasszicista építészet egyik büszkesége, Lipovszky Henrik és Lipovsz­ky József alkotása, ma koncertek és egyéb művészeti események helyszíne. Most, amikor a nagy szegedi árvíz 140. évfordulójára emlékezünk, idézzük itt az épület falára 1879-ben héber nyelven felkerült sorokat, ezt a hitvalló erejű szöveget, magyar fordításban: „A nagy Víz áradásának emlékére, amely rátört városunkra és egész környékére, Adar hó 17-ének éjszakáján, a hét ötödik napján, az 5639. esztendőben. A vizek a frigyláda aljáig értek. Eddig jöhetsz, de tovább nem! Ezen a helyen törjön meg hullámaid gőgje!”
Az európai összefogással gyorsan talpra állt, s minden addiginál virágzóbb és modernebb Szegeden a zsidó közösség is gyarapodott lelki és anyagi erőkben, létszámban. Így bármilyen szép volt is „az ó zsinagóga” épülete, a XX. század elejére a közösség kinőtte. A hitközség – elsősorban Lőw Immánuel főrabbi tekintélyének és méltán közszeretetnek örvendő egyéniségének köszönhetően – 1900-ban megkapta az engedélyt az új zsinagóga felépítésére. Tervezője a Bécsben, a zsinagógatervezés egyik európai mesterénél, Ludwig Försternél, Budapesten pedig Lechner Ödön nagyhírű műhelyében tanult Baum­horn Lipót volt, akinek nevéhez 21 zsinagóga, illetve zsidó egyházi épület megtervezése mellett takarékpénztárak, iskolák, paloták „pauszpapírra álmodása” is fűződik. 1902-re készült el Szegeden Európa egyik legszebb zsinagógája, méreteit tekintve Magyarország második legnagyobb zsidó temploma, eklektikus stílusban. Ez a XX. század elejére jellemző stílushalmozó sokféleség a barokkos kupolaformálás, a gótikus és mór ablakok, kőrácsok és boltozási megoldások, a bizánci típusú oszlopfők és a román jellegű karzattartó oszlopok különbözőségében is harmonikus látványt nyújt, utalva az építtető vallási közösség sokszínűségére. Lőw Immánuel, aki jeles grammatikus, botanikus és irodalmár, többek között Vörösmarty költészetének rajongója is volt, a templom diadalívére nem csupán héber, de magyar feliratot is készíttetett, ezzel a szöveggel: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!”
A második jeruzsálemi szentélyre is emlékeztető oltárfal mellett a zsinagóga egyik látványcsodája a világot jelképező kupolabelső, amelynek festett üvegablaka – és a templom többi üvegművészeti remeke is – Róth Miksa három évvel fiatalabb öccsének, Róth Manónak az alkotása. A templomablakok egy részén – nyilván az Ószövetség, illetve a Szentföld flórájáról hatalmas munkát publikáló Lőw rabbi hatására is – gyönyörű, aprólékos növényábrázolások láthatók, a zsidó hitéleti jelképek – például a Tóra – megjelenítése mellett. Róth Manó szépséges munkáit a zsinagóga 2017-ben befejeződött felújításakor Pajer Károly és Holtság Károly restaurálta. A változatos, kívül-belül pompát és energiát sugárzó zsinagógaépület egyetlen szomorú helyisége az előcsarnok. Régen itt zajlott az esküvőket megelőző, ünnepélyes menyasszony-lefátyolozás, ma pedig holokauszt-emlékcsarnok, az 1944-ben elhurcolt 6600 izraelita vallású szegedi magyar emlékére, akik közül alig 1500-an tértek haza. A márványtáblákon 1900 név olvasható. A főrabbi, akit bízvást illet meg „a legmagyarabb zsidó” név, a zsinagógában kialakított gyűjtőhelyről barátja, Zadravecz István egykori katolikus tábori püspök közbenjárására nem került ugyan a haláltáborokba induló vagonok egyikébe, de 1944 nyarán, kilencvenesztendős pátriárkaként Budapesten elhunyt. Körülbelül húsz évvel korábbi portréja az ugyancsak Baumhorn Lipót tervei alapján készült, szép és harmonikus, a zsinagógáénál szerényebben eklektikus szomszédvár, a szintén 1902-ben átadott Izraelita Hitközségi Székház dísztermében látható.
Igaz ugyan, hogy a mai szegedi hitközség lélekszáma meg sem közelíti a vészkorszak előtti virágzó korszakét, de vezetői és tagjai szervesen beépülnek a XXI. századi Szeged szellemi és lelki életébe. Többek között a Szeged Város Közéleti Kávéházával közösen megrendezett szerzői estekkel, kiállításokkal, hangversenyekkel, konferenciákkal. A munkás hétköznapokban pedig a Birnfeld Sámuelről elnevezett, a kutatókat mindig tárt ajtóval és szívvel váró könyvtárral, illetve a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karán, továbbá a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban zajló város- és családtörténeti, néprajzi kutatásokba való bekapcsolódással. S olyan kiadványokkal, mint a könyvtárat nagy szeretettel és hozzáértéssel vezető, gondozó és gyarapító Ábrahám Vera gazdagon illusztrált és dokumentált, összefoglaló műve, a Szeged zsidó temetői. Amely nem puszta nosztalgiázásra, hanem az elődök megbecsülésére és a tőlük kapott, el nem rabolható, meg nem semmisíthető spirituális javak megbecsülésére tanít minden hívő és értékközpontú embert, zsidókat és nem zsidókat egyaránt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..