A John Templeton Alapítvány átfogó felmérése szerint a 12 és 25 év közötti fiatalok ötvenhét százaléka lelki beállítottságúnak vallja magát. Ennek foka országonként változó: a legmagasabb az Egyesült Államokban (52 százalék), a legalacsonyabb Ausztráliában, ahol csupán 23 százalék – írja a The Christian Post internetes portál. A „lelki beállítottság” fogalma a fiatalok 36 százaléka számára azt jelenti, hogy hisz Istenben, 32 százalékuk úgy határozza meg, hogy hiszi, az életnek van értelme, 26 százalék pedig az önmagunkhoz való hűséggel azonosítja. Ez az arány azonban országonként és kultúránként változik: Indiában a fiatalok a lelki beállítottságot inkább az önmagunkhoz való hűséggel azonosítják. Kanadában a válaszadók több mint negyede fogalmazta meg – a világon egyedülálló módon -, hogy a lelkiség belső békével vagy boldogsággal jár. Az ausztrál, angol és amerikai fiatalok szerint a lelkiség elsősorban az élet értelmébe vetett hitet jelenti. „Szerintem a lelki dolgokat saját magunkban tapasztaljuk meg. A vallás meg, hát, az „a vallásom” – mondta egy tizenöt éves dél-afrikai lány. „A vallás nagyrészt előírásokból áll: ezt kell tenni, azt nem szabad. A lelki beállítottság szerintem azt jelenti: állok a hegytetőn, a szél belekap a hajamba, és érzem, hogy szabad vagyok.” Egy 15 éves ausztrál lány pedig így fogalmazott: „Aki vallásos, az eszével tudja a dolgokat, aki a lelkiekre nyitott, az a szívével.” A megkérdezettek jelentős többsége jónak tartja, ha valaki lelki beállítottságú, illetve vallásos.
Majdnem minden ötödik fiatal jelezte, hogy nincs, akitől lelkiek terén tanácsot kérhetne. A lelki tanácsadót nélkülöző fiatalok aránya különösen magas az Egyesült Királyságban és Ausztráliában; Kamerunban viszont csak a fiatalok 4 százaléka mondta, hogy ilyen kérdésekkel nem tud kihez fordulni. Don Ratcliff, a Wheaton College professzora, a felmérést végző intézet tanácsadója nyilatkozatában örvendetesnek nevezte, hogy miközben a tizenévesek egyre kevésbé járnak templomba, nagy többségük mégis megfogalmazza, hogy hisz Istenben, az élet lelki dimenziójában és a halál utáni életben. A professzor reméli, hogy a most lezárult felmérést újabb kutatás követi majd, amely segít feltárni a templomok csökkenő látogatottságának esetleg gyermek- vagy serdülőkorban gyökerező okait.
