Fotó: MTI
Nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és a Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között. Az emlékoszlopot Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg.
„Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli” – mondta a sztélé leleplezése előtt Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.
Erdő Péter bíboros a sztélé megáldása előtt rámutatott arra, hogy a világnézet, amelyet Szent István elfogadott, máig is időtállónak és alkalmasnak bizonyult arra, hogy megszervezze körülöttünk a teret és az időt.
„A bazilika a magyar vallási élet középpontja, ez az üzenete. Talán nagyobb is az üzenet, mint a hétköznapi valóság. De azért mutatnak ezek a keresztek felfelé, hogy fölülemelkedjünk a hétköznapi nehézségeken, és tudjuk, hogy Isten gondviselésében mi is többre vagyunk hivatottak” – mondta a bíboros.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál kezdeményezik Szent Kőrösi Márk esztergomi nyughelyének védetté nyilvánítását is.
A kassai vértanú a huszonnégy magyar szent egyike, II. János Pál pápa 1995-ben avatta szentté. Az esztergomi főszékesegyházban külön oltára van, itt őrzik ereklyéit, és sírja is itt található.
Az országban jelenleg tizenhét nemzeti emlékhely van, ezek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. A nemzeti emlékhelyek sztéléjét nemzeti lobogó díszíti.
