Fiatal nők, diáklányok számára tartottak lelkigyakorlatot Juhos Ferenc verbita tartományfőnök és Katona Veronika vezetésével, március 13-tól 15-ig a budatétényi Szent Arnold Lelkigyakorlatos Házban.
A verbita szerzetesek mindenekelőtt ott dolgoznak, ahol Krisztust, az evangéliumot még nem, vagy nem kellő mértékben hirdetik, és ahol a helyi egyház önmagában még nem életképes. Előnyben részesítik azokat a területeket, ahol a szükség különösen érezhető. A hagyományos, őslakos törzsek között végzett munka mellett híres egyetemeken is – főleg Ázsiában – teljesítenek szolgálatokat. Európában és Észak-Amerikában pedig egyre inkább előtérbe kerül az úgynevezett városi misszió, az újraevangelizáció.
Szent Arnold Janssen, a verbita – Isteni Ige Társasága – férfi rend alapítója észrevette, hogy a misszió bizonyos területein a nők érzékenysége sokkal jobban megnyeri az emberi szíveket. Ezért két női rendet is alapított: a Szentlélek Szolgálói nővérek a világ minden táján aktívan dolgoznak; a Szentlélek Szolgáló Örökimádó Nővérek társasága pedig a misszió imahátterét adja, az Oltáriszentség melletti állandó virrasztással. A missziós nővérek a mostani lelkigyakorlatukon a részt vevő huszonegy fiatal számára igyekeztek élővé tenni Isten Igéjét, hogy a mindennapok részévé váljon a bibliaolvasás és annak megosztása. A szenvedő és a keresztre feszített Jézust véve a szívük közepébe, a résztvevők elmélyültek a nagyböjt misztériumában. Az előadások és a kiscsoportos beszélgetések a női elköteleződések irányáról szóltak: az anyai, a szerzetesi és a missziós hivatásról. „Nagy aktivitással vettek részt a fiatalok a programban; jó látni, hogy ma is meg lehet érinteni őket, csak kicsit másképp” – számolt be a tapasztalatokról Vörös Klára nővér, az egyik szervező.
