Házastársi hűség és önmegtartóztatás – Afrikai útjának nyitányaként XVI. Benedek pápa a repülőgépen interjút adott a kíséretében utazó újságíróknak, akik az úttal kapcsolatos aktuális témákról, köztük a fekete kontinensen terjedő AIDS-ről kérdezték.
Válaszában a Szentatya többek között hangsúlyozta, hogy „az AIDS problémáját nem lehet csak reklámszlogenekkel elintézni. Óvszerek osztogatásával fennáll a veszély, hogy csak növeljük a problémát. Emberibbé kell tennünk a szexualitást, vagyis lelki és emberi értelemben elő kell segítenünk a megújulást, ami magában hordozza az egymás iránti magatartás új módját, másrészt igazi barátsággal kell közelítenünk a beteg emberekhez is, áldozatok és személyes lemondás árán is, hogy mellettük álljunk. Ezek azok a tényezők, amelyek segítséget jelentenek és látható előrelépést hozhatnak.”
A nyugati sajtó és a hazai média nagy része jószerével csak annyit emelt ki a pápa milliókat vonzó afrikai útjából, hogy a katolikus egyházfő ellenzi a gumi óvszer használatát. P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerint: „A Szentatya nem tett mást, mint megismételte az AIDS elleni küzdelem három lényeges pontját. Az első: az emberek felelős szexualitásra nevelése a házasság és a család távlatában. A második: az AIDS hatékony gyógymódjainak kutatása és a betegek mind szélesebb köre számára történő hozzáférhetővé tétele. A harmadik: a betegek lelkigondozása. „Az egyház tevékenységét ebben az irányban összpontosítja, mert nem gondolja, hogy az óvszerek mind szélesebb körű terjesztése valóban a legjobb és leginkább előretekintő módja volna az AIDS elleni fellépésnek és az emberi élet védelmének.”
A média gesztikulálásán túl, amely autizmussal és konzervativizmussal vádolta a pápát, a tények önmagukért beszélnek.Így például Burkina Fasóban Blaise Compaoré elnök személyesen vezeti az AIDS-ellenes nemzeti tanács munkáját. Stratégiája a megelőzés, a szűrés és a betegek gondozása. 1997-ben az ország lakosságának hét százaléka szenvedett AIDS-ben, 2003-ra mindez négy százalékra csökkent. „Tudni kell ellentmondani a nemzetközi intézményeknek” – hangoztatja az elnök, aki szerint az európaiak másként látják a járványt, mint a helybeliek. Ez utóbbiak számára a betegség látható valóság, mely nem kíméli a családot, a barátokat, a munkatársakat. Gyakran mély szakadék tátong a médiumok által bemutatott helyzet és a mindennapi valóság között. „Egyesek úgy szeretnék védelmezni az afrikaiakat, hogy vádolják az egyházat – fogalmaz az elnök, aki szerint a központi kérdés nem az óvszer. Sokan nem tudják, hogy mit tesz Afrikáért az egyház. Az itteniek számára azonban az egyház egyet jelent az iskolákkal, a szociális, az egészségügyi és a karitatív intézményekkel. Az AIDS-fertőzöttek közel harminc százalékát katolikus intézményekben kezelik.
Ha az önmegtartóztatás a megelőzés egyik módja, akkor nem szabad azt kiiktatnunk – fogalmaz Blaise Compaoré, majd hozzáteszi: az önmegtartóztatás nem az egyház monopóliuma! Mint államfő magam is ezt tűztem az AIDS-ellenes nemzeti kampány zászlajára. Célunk az emberek felelősségre ébresztése volt. Sokan úgy gondolják, hogy az óvszer mindent megold, pedig nem így van – hangsúlyozza a dél-afrikai Tzaneen érseke, aki szerint az óvszeriparban rengeteg pénz fekszik. Mindazonáltal statisztikák bizonyítják, hogy Dél-Afrikában és a szomszédos Botswanában, valamint Szváziföldön a legmagasabb az AIDS-cel fertőzöttek száma, miközben itt forgalmazzák a világon a legtöbb óvszert. A következtetés szomorúan nyilvánvaló: az óvszer több fertőzést és több halottat eredményezett – fogalmaz a tzaneeni főpap. Természetesen a nyugati világban politikailag „inkorrekt” ezt állítani, de a tények azt mutatják, hogy Afrikában az óvszer használata nem csökkenti a megbetegedéseket.
Uganda volt az első, amely hatékony eredményeket mutatott fel az AIDS elleni küzdelemben. Itt is az elnök, Yoweri Museveni állt a mozgalom élére. Míg a kilencvenes években a lakosság huszonöt százaléka fertőzött volt, 2002- re ez az arány hat százalékra csökkent. Az elnök nem az óvszert, hanem a házasság előtti önmegtartóztatást és a házassági hűséget mint Uganda kulturális értékeit hirdette.
Simon Ntamwana gitegai érsek hangsúlyozza, hogy Afrikában a hűség és az önmegtartóztatás még ma is létező értéknek számít. Laurent Monsengwo kinshasai érsek szerint az óvszer csak felerősíti a problémát, mivel hamis biztonságérzetet kelt. Nem az óvszer, hanem az erkölcsös magatartás tanít meg legyőzni a hedonizmust, illetve annak veszedelmeit – teszi hozzá. Mindeme véleményeken túl érdemes XVI. Benedek pápa eddigi állásfoglalásait is felidéznünk a kérdésben: 2005. június 10-én, az ad limina látogatásukat végző afrikai főpásztorok előtt hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház mindig első helyen állt az AIDS elleni küzdelemben. Az egyház hagyományos tanítása képes legyőzni a betegség terjedését. 2006. szeptember 29-én, a malawi püspökök előtt úgy fogalmazott, hogy az AIDS terjedése ott növekszik, ahol a felek képtelenek kitartani egyazon házastárs mellett, vagy nem gyakorolják az önmegtartóztatást.
Az AIDS, mely milliókat sújt, kimondhatatlan szenvedéseket okoz. A katolikus egyház mindent megtesz azért, hogy e szörnyű betegség áldozatainak és családtagjainak szenvedését enyhítse. A betegek és haldoklók arcában a keresztény ember Krisztus arcát látja – mondta a pápa 2006. december 14-én, Lesotho új szentszéki nagykövetéhez intézett szavaiban. Majd hozzátette: a járvány terjedését leginkább a házassági hűség megőrzésével és az önmegtartóztatással lehet megállítani. Ugyanazon év decemberében, a Szentszékhez akkreditált ugandai nagykövet bemutatkozásakor a pápa így fogalmazott: Az egyház és a civil társadalom közötti együttműködés Ugandában sok gyümölcsöt termett. Különösen igaz ez az AIDS elleni küzdelemben, ahol a statisztikák azt mutatják, hogy érdemes volt a házassági hűségre és az önmegtartóztatásra helyezni a hangsúlyt. Az AIDS kórokozója felfedezőjének számító Nobel-díjas Luc Montagnier professzor szavai elgondolkodtatóak: még ha az AIDS-t legyőzi is egy napon a tudomány, amennyiben az életstílusunkon nem változtatunk, fennáll a veszély, hogy a milliókat pusztító járványt egy másik, talán még félelmetesebb betegség fogja felváltani.
