Nem, nem, nem

Vajon kik felelnek azért, hogy ennyi volt e fiatal élet? Van, aki azt mondja, ő döntött így. Hiszen szerető család vette körül. Sokan a gyorsan jött sikert teszik felelőssé, amelyet a legtöbb fiatal nehezen visel. Tény, hogy a könnyűzene olyan üzleti gépezet, amelyben épen megmaradni – pótszerek nélkül – sokaknak nem sikerül. A legtöbb menedzser addig „használja” felfedezettjét, amíg lehet, amíg nem szégyelli… Talán, ha Amy Winehouse koncertszervezői nem hagyják, hogy az egészségileg és lelkileg amúgy is labilis lány nyár elején Belgrádban bedrogozva fellépjen, ha nem engedik szerepelni és „leszerepelni”, és ezzel lelkileg összeroskadni, ma is élhetne. Talán. De az is lehet, elegendő lett volna számára, ha a hét év alatt nem sztár-, hanem emberszámba veszik. De részemről ez mind csak utólagos okoskodás, s mint ilyen, nem túl bölcs foglalatosság.

Ősszel az angol eredeti mintájára a sokadik zenei tehetségkutató verseny indul hazánkban. Egészen pontosan sztárkutató. Abból is a mega. S hogy ez vajon „bölcs foglalatosság-e”? Az elhunyt énekesnő Rehab című dalának sokatmondó refrénje jár a fejemben: no, no, no…