Már a magyar nézők is láthatták a Duna World csatornán A hit kiárusítása (Foreclosing on Faith) című dokumentumfilmet, amely az Amerikai Egyesült Államokban riasztó méreteket öltő templombezárásokat mutatja be. Pontosan elemzi az okokat, felvillantja a háttérben húzódó anyagi megfontolásokat, és aprólékosan feltárja a hívők hősies küzdelmét a közösséget megtartó templomokért. A filmet Somogyi Viktória, a vatikáni rádió munkatársa és Jeff MacIntyre amerikai operatőr-producer készítette. A hit kiárusítása kulisszatitkairól Somogyi Viktóriát kérdeztük.
Mi motiválta a film elkészítését? Volt esetleg személyes indíttatása?
– Amerikai útjaim során megismertem az ott élő magyar egyházközösségeket és a tapasztalataim alapján arra jutottam, hogy az Egyesült Államokban a magyar templomok a hit közvetítésén túl nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar identitás, a kultúra, a történelem és a hagyományok megőrzésében, átörökítésében. Emellett kiemelkedő jelentőségű közösségépítő és megtartó erőt jelentenek. Egy idő után egyre több hír érkezett ezeknek a templomoknak a bezárásáról, ami nagy szomorúsággal töltött el. Azt láttam az amerikai magyar közösségekben, hogy a különböző szervezetek megszűnése után mindig a templom az utolsó, ami eltűnik. Felmerült hát bennem a kérdés: vajon mi az oka annak a jelenségnek, melynek során a templombezárás az első? Jobban meg akartam érteni azt is, hogy milyen tényezők szükségesek egy létében fenyegetett kis közösség fennmaradásához. Kik és miként segítenek nekik ebben? Hogyan lehetséges egy sikeres túlélési stratégia kidolgozása?
A személyes indíttatásom az volt, hogy tenni próbáljak valamit e közösségépítő erők megóvásáért, és felhívjam a figyelmet erre a súlyos problémára, e „végvári küzdelemre azokban a hazánktól távol élő, de annak szerves részét alkotó közösségekben, amelyek sajnos sem a világi, sem az egyházi sajtóban nem kerülnek igazán a látókörünkbe. Szerettem volna megismertetni a kálváriájukat, és mindannyiunkban tudatosítani azt, hogy felelősséggel tartozunk értük.
Ez a dokumentumfilm professzionális alkotás. Egy pillanatig sem engedi lankadni a néző figyelmét. Mesélne a készítés kulisszatitkairól?
– Nagyon megtisztelő az értékelés, hálásan köszönöm. Pontosan ez volt a célom. Amikor egy néző azt hallja ugyanis, hogy dokumentumfilm, már a gondolatára egyből ásítani kezd… ráadásul egy katolikus téma, templombezárások… Kezdettől fogva egy pergő, gyors ritmusú filmet szerettem volna készíteni, hogy véletlenül se unatkozzon a néző.
Megnéztem jó néhány Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmet, hogy tájékozódjam a szakmai elvárásokról. Amerikai könyveket olvastam a dokumentumfilm-készítés titkairól, amerikai filmes weboldalakat követtem, webinarokon (online konferenciákon – a szerk.), internetes kurzusokon vettem részt, hogy elmélyítsem az ismereteimet az amerikai filmek szerkezeti felépítéséről, az azokban használt modellekről, a történetelmondás fontos elemeiről.
Bár egy mélyen megdöbbentő és elkeserítő témát dolgoztam fel, mindig az a szándék élt bennem, hogy reményt keltsek a nézőben és az érintett közösségekben. Erre a görög dráma szerkezete mutatkozott alkalmas megoldásnak. A templombezárásokról bennem összeállt kép alapján az Antigoné történetére és szerkezetére fűztem fel a történetet: az isteni törvény szemben az emberivel. A szent hely megőrzése a pillanatnyi egyházmegyei szükségletekkel szemben. A központi szálat, az egyik magyar plébánia történetét pedig ez alapján részekre bontottam, és az egyes fejezetek közé illesztettem be a többi kis közösség történetét, mindegyikben a görög dráma szerkezeti felépítését követve.
Milyen volt az együttműködés Jeff MacIntyre-rel?
– Nagyon hálás vagyok a gondviselésnek, hogy elsőfilmesként egy nagy szakmai felkészültséggel rendelkező, Los Angeles-i filmessel dolgozhattam együtt. Még most is hihetetlennek tűnik, hogy felvállalta ezt a kis magyar projektet. Roppant izgalmas volt betekinteni az amerikai filmes gondolkodásba, munkaetikába, hozzáállásba. Erre azért is volt szükség, mert bár elsősorban magyar közösségekről szól a film, azt szerettük volna, hogy ne csak a magyar nézők ismerhessék meg, hiszen nemcsak magyar plébániákat érint a probléma, hanem más etnikai, sőt, amerikai közösségeket is. Vagyis a film témája nemcsak magyar ügy. Tehát angol nyelven és az amerikai közönség számára is érdeklődést felkeltő módon akartam elmondani a történetet.
Azért is volt nagyon hasznos az együttműködés Jeffel, mert amíg én belülről és magyarként néztem a templombezárásokra és a közösségekre, ő teljesen kívülállóként, pusztán szakmai oldalról és az amerikai néző szempontjából tekintett rá. Ez nagyon jó és szükséges egyensúlyt teremtett a filmnél.
Természetesen rengeteget tanulhattam Jefftől, számos szakmai szempontra hívta fel a figyelmemet. Egy film elkészítése – legalábbis számomra – olyan, mintha az ember folyamatosan egy nagyon meredek hullámvasúton ülne. Évekig, kiszállás nélkül. Az igen komoly kihívások során, amikor az ember már-már azt gondolja, hogy a legutolsó lelki, szellemi, fizikai tartalékát is felőrölte, és megugorhatatlannak látja az akadályt, jó volt együttműködni egy olyan munkatárssal, aki biztat: „De igen, menni fog.” Ő ugyanis – több mint húszéves tapasztalattal a tarsolyában – megfelelő eszköztárral rendelkezik az egyes helyzetek megéléséhez.
A filmben láthatjuk Michael Paulsont, a The New York Times újságíróját, aki korábban a The Boston Globe Spotlight csapatának a tagja volt. De feltűnik Raymond Leo Burke bíboros is. Hogyan sikerült elérni őket?
– Michael a The New York Times hasábjain is többször adott hírt a templombezárásokról, így merült fel a neve. Az újság honlapján megtaláltam az e-mailjét, és érdeklődtem, hogy adna-e interjút a filmhez. Mindez egy héttel a New York-i forgatás előtt történt. Nem jött válasz. A forgatásra Washingtonból érkeztem New York-ba, és a buszpályaudvarról kilépve szemben találtam magam a The New York Times székházával. Péntek délután öt órakor. Milyen esélyem lehet? Mindegy, gondoltam, vesztenivalóm nincs, megpróbálom. Éppen bent volt, nagyon kedvesen válaszolt, és megígérte, hogy az újság szerkesztőivel egyeztetve visszajelez. Este megjött a válasz, hogy másnap örömmel ad interjút.
Burke bíboros az Apostoli Szignatúra, vagyis a Szentszék legfelsőbb bíróságának korábbi prefektusa volt. A templombezárásokra vonatkozó püspöki döntés ellen a plébániaközösségek – a helyi püspök után – a Papi Kongregációnál, majd ha az elutasítja, az Apostoli Szignatúránál fellebbezhetnek. Így vált fontossá, hogy interjút kérjek tőle. Készségesen rendelkezésre állt, mert számos fórumon felemelte a hangját a templomok bezárása és eladása ellen.
A két nagyon eltérő interjúalanyhoz hasonlóan érdemes felhívni a figyelmet egy érdekes tényre a templombezárások kérdésével kapcsolatban: ez a probléma egyesítő erőt, egyfajta közös platformot jelent az Egyházon belül. A filmben olyan közösségek jelennek meg, amelyek az amerikai Egyházban vagy a konzervatív vagy a nagyon haladó oldalon állnak, ettől függetlenül elítélik a jelenséget és küzdenek ellene.
A film meglehetősen erős kritikát fogalmaz meg az Egyházzal szemben…
– Mielőtt bármit is mondanék, fontos előrebocsátani, hogy a film egy, az Egyesült Államokban tapasztalható problémáról szól, azt elemzi, mert az hatással van az amerikai magyar templomok fennmaradására is. Az amerikai helyi Egyházban és a Vatikánban is sok bíboros, illetve más tisztviselő ellenzi az Egyesült Államokban zajló templombezárások folyamatát. Mind-
ezek figyelembevételével inkább azt mondanám, hogy a film nagyon fontos kérdéseket vet fel a ráeszmélés, a közös gondolkodás és a pozitív változás elindítása céljából. Nem a kritika volt az elsődleges szempont, hanem az, hogy megvilágítsak egy közösségeket elpusztító jelenséget azok oldaláról, akik a róluk hozott döntések következményeit elszenvedik. Az a szándék vezetett, hogy a templombezárásokban érintett felek közötti párbeszédet ösztönözzem. Továbbá, hogy elősegítsem a nyertes stratégiák kidolgozását az érintettek számára. Az egyházjog számos alternatívát biztosít a templombezárások helyett, amelyeket érdemes lenne figyelembe venni.
Nem gondolom, hogy valami orákulum lennék a templombezárások kérdésében. Csupán azt próbáltam bemutatni, ahogyan bennem összeállt a kép erről a jelenségről. Sajnos ötven percben nehéz volt mindent elmondani, és valamennyi fontos aspektust elmélyíteni. A magyar nyelvű interjúk például teljesen kimaradtak a filmből, így sajnos a magyar püspöki konferencia képviselőinek a hangja is hiányzik belőle.
A film középpontjában álló amerikai magyar templom esete mintaként szolgálhat a probléma orvoslására?
– Az összefogás, a kitartás, a szilárd hit, a stratégiára épülő gondolkodás és cselekvés, amely a templom közösségét jellemezte, mindenképpen minta lehet a veszélybe jutott közösségek számára. A templombezárások problémája nagyon összetett kérdés, orvoslása szemléletváltást, párbeszédkészséget, valamint magas szintű, koordinált cselekvést, átfogó lépéseket igényel. Csak arra vállalkozhattam, hogy reménysugarat nyújtsak a bajba került közösségeknek.
Az amerikai templombezárási eseteket látva az tűnik hatékony és valóban eredményes orvoslási módnak – amelyre vannak példák az Egyesült Államok egyházmegyéiben –, ha a templomaik bezárásával fenyegetett közösségeket a püspök mielőbb személyesen felkeresi. Egy konkrét példát szeretnék említeni. A találkozók során a püspök megosztotta a hívekkel, hogy milyen (gyakran anyagi természetű) okok kényszeríthetik a templom bezárására. Felajánlotta, hogy amennyiben közös erővel sikerül megoldást találni ezek kezelésére, akkor elkerülhető a bezárás. Az esetek nagy többségében várakozáson felüli, fantasztikus megoldási javaslatok születtek, amelyekkel elhárították a problémát, így megmaradt a templom, és ez igen jótékony hatást tett minden közösségre. A hívek ráébredtek arra, hogy személyesen is erőfeszítéseket kell tenniük a templomuk fennmaradásáért, az aktív plébániai életért. Így a korábbinál sokkal erősebb, összetartóbb, tevékenyebb és mélyebb lelki életet élő közösségek alakultak ki. Ha ezek a közösségek esélyt kapnak a túlélésre, soha nem látott, pozitív átalakulás következhet be. A plébániai élet alapjaiban újulhat meg.
Az amerikai probléma bemutatása milyen üzenetet hordozhat Magyarország számára?
– A film a kis létszámú katolikus közösségek létét veszélyeztető helyzeteket dolgozza fel. Azért szól róluk, mert ezeket a közösségeket ismerem a legjobban. Alapvetően azonban egy általánosabb problémáról van szó, amely Magyarországra vagy bármely más országra is vonatkozhat: milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy kis közösség túlélje a fennmaradását veszélyeztető helyzetet?
Magyarország számára a film egyik fontos üzenete, hogy egyházi és állami szinten is fordítsunk figyelmet ezekre a végvári közösségekre, segítsük őket fennmaradásukban. A világi és az egyházi médiában is adjunk teret e közösségeknek. Erősítsük a hídszerepet az anyaország és a távoli magyar közösségek között.
Az amerikai magyar templomok kulturális örökségünk részét képezik, ilyen szempontból is fontos a megőrzésük. A clevelandi Szent Erzsébet-templom például az amerikai földön épített első magyar templom. Elődeink komoly áldozatok árán, saját verejtékükkel építették ezeket az istentiszteleti helyeket, amelyek számos, egyháztörténeti és történelmi szempontból is fontos magyar vonatkozású emléket őriznek. Nem hagyhatjuk veszni őket.
A dokumentumfilmet már több országban bemutatták, most pedig a magyar nézők is láthatták. Mi lesz a további sorsa?
– Szeretnénk fesztiválokon is bemutatni, és felmerült az igény egy hosszabb változat elkészítésére is. Az a terv, hogy minél több közösséghez eljusson az Egyesült Államokban és Magyarországon is. Rómában az egyházi körökből, a pápai egyetemekről érkeznek meghívások, a legkonzervatívabb és a progresszívebb oldalról egyaránt. Ebben ismét csak megmutatkozik, hogy a templombezárások elleni küzdelem egyesítő erőként hat az Egyházon belül. Az Egyesült Államokban a film bemutatójával párhuzamosan kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat szeretnének szervezni a templombezárások problémájának átfogó kezelésére. Remélem, hogy a dokumentumfilm hosszú távon hozzájárulhat az amerikai templombezárások – sajnos járványszerű – gyakorlatának végleges felszámolásához.
