Nagyvilág

Az úgy­ne­ve­zett Jú­dás-evan­gé­li­um tin­tá­ja

Egyip­tom­ban, 1970-ben ta­lál­ták meg a har­minc­egy ol­da­las, fel­te­he­tő­en gö­rög­ből for­dí­tott, kopt nyel­vű pa­pi­rusz­ira­tot, ame­lyet már lyo­ni Szent Iréneusz is is­mert mint apok­rif (te­hát az egy­ház ál­tal nem el­fo­ga­dott, eret­nek) evan­gé­li­u­mot. Joseph Barabe ame­ri­kai ké­mi­kus sze­rint a do­ku­men­tu­mot egy 280-ban ké­szült tin­tá­val ír­ták. A tu­dós­nak ez a meg­ál­la­pí­tá­sa a kö­zel­múlt­ban meg­erő­sí­tést nyert, ami­kor össze­ha­son­lí­tot­ták a Jú­dás-evan­gé­li­um és egy, a pá­ri­zsi Louvre-ban őr­zött ha­son­ló ko­rú, pa­pi­rusz­ra írt szer­ző­dés tin­tá­ját. A kopt nyel­vű irat­ról a vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek alap­ján im­már hi­te­le­sen ál­lít­ha­tó, hogy a III. szá­zad­ból va­ló. Ez azon­ban sem­mit nem vál­toz­tat azon a té­nyen, hogy tar­tal­ma nincs össz­hang­ban a Bib­lia és az egy­ház ta­ní­tá­sá­val.

(Die Pres­se)


Az ENSZ fő­tit­ká­ra a szent­atyá­nál

A szent­atya és Ban Ki-moon áp­ri­lis 9-ei ta­lál­ko­zó­ju­kon át­te­kin­tet­ték a vi­lág je­len­le­gi vál­ság­öve­ze­te­it Szí­ri­á­tól Ko­re­á­ig, és meg­vizs­gál­ták a bé­ke hely­ze­tét eze­ken, il­let­ve az ENSZ fenn­ha­tó­sá­ga alá tar­to­zó más te­rü­le­te­ken. A tár­gya­lás so­rán ki­emel­ten fog­lal­koz­tak az em­ber­ke­res­ke­de­lem prob­lé­má­já­val, kü­lö­nö­sen a nők, a me­ne­kül­tek és az el­ván­dor­lók vo­nat­ko­zá­sá­ban.

A má­so­dik man­dá­tu­má­nak ele­jén já­ró ENSZ-fő­tit­kár be­mu­tat­ta Fe­renc pá­pá­nak a kö­vet­ke­ző öt év­re szó­ló prog­ram­ter­vét is, amely­nek kö­zép­pont­já­ban a konf­lik­tusmeg­elő­zés, a nem­zet­kö­zi szo­li­da­ri­tás, va­la­mint a mél­tá­nyos és fenn­tart­ha­tó gaz­da­sá­gi fej­lő­dés elő­moz­dí­tá­sa áll.

(VR)

To­váb­bi pár­be­széd a pénz­mo­sás ügyé­ben

A Szent­szék el­kö­te­le­zet­ten foly­tat­ja a pár­be­szé­det a Mo­ney­val Bi­zott­ság­gal, amely az Eu­ró­pa Ta­nács ke­re­té­ben ér­té­ke­li az egyes nem­ze­tek­nek a pénz­mo­sás és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sa el­len ho­zott in­téz­ke­dé­se­it. Áp­ri­lis 9-én a bi­zott­ság dön­tött ar­ról, hogy a Szent­szék és Va­ti­kán Vá­ros­ál­lam ered­mé­nye­i­ről szó­ló kö­vet­ke­ző éves je­len­té­sét de­cem­ber­ben te­szik köz­zé. A bi­zott­ság el­fo­gad­ta to­váb­bá a Szent­szék ja­vas­la­tát, mely sze­rint e je­len­tés ne csak a köz­pon­ti aján­lá­sok­ra, ha­nem mind­azok­ra a te­rü­le­tek­re ter­jed­jen ki, ame­lyek a kulcs­fon­tos­sá­gú aján­lá­sok kö­ré­be tar­toz­nak. A Va­ti­kán e kez­de­mé­nye­zé­sé­vel meg­erő­sí­tet­te el­ha­tá­ro­zá­sát, hogy épí­tő pár­be­széd­re tö­rek­szik a Money­val Bi­zott­ság­gal, és még tel­je­sebb kör­ké­pet kí­ván nyúj­ta­ni azok­ról az in­téz­ke­dé­se­i­ről, ame­lye­ket a pénz­mo­sás és a ter­ro­riz­mus fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak meg­elő­zé­se ér­de­ké­ben tett in­téz­mé­nye­i­ben.

(VR)

Roncalli és Montini le­ve­le­zé­se

Olasz­or­szág­ban meg­je­lent Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. Já­nos pá­pa) és Giovanni Battista Montini (VI. Pál pá­pa) 1925 és 1963 kö­zött vál­tott két­száz­egy le­ve­le. A kö­tet ki­adói Marco Roncalli új­ság­író és az im­már ki­lenc­ven­hét éves Loris Francesco Capovilla ér­sek, XXIII. Já­nos egy­ko­ri sze­mé­lyi tit­ká­ra. A le­ve­lek­ben szó van töb­bek kö­zött a zsi­dó­ül­dö­zés­ről, a fran­cia püs­pö­kök­nek a Vichy-kormányhoz fűző­dő vi­szo­nyá­ról, il­let­ve kü­lön­bö­ző lel­ki­pász­to­ri ta­pasz­ta­la­tok­ról. XXIII. Já­nos pá­pa­sá­ga ide­jén öt­ven­hét le­ve­let írt Montini bí­bo­ros­nak. A kö­tet cí­me: A hit és ba­rát­ság le­ve­lei – Lettere di fede e di amicizia (1925–1963).

(KAP)