– Egységes nemzetet alkotó, országalapító királyunk ünnepén mi, keresztények – az emberek megbélyegzése, gyűlölete, kirekesztése helyett – Szent István igazi örökségét, a szolidaritást és a szeretetet hirdetjük minden hazánkban élő ember számára – emelte ki Erdő Péter, aki Juliusz Janusz apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak jelenlétében mutatta be az ünnepi szentmisét. Sólyom László jelenlegi, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, a hazai és a határon túli egyházak, a plébániai közösségek, a politikai, társadalmi és kulturális élet kiemelkedő képviselői, illetve a több ezer hazai és külföldi zarándok előtt Joachim Meisner mondta a szentbeszédet.
Az ünnepen jelen volt Alojz Tkác kassai és Robert Bezák nagyszombati érsek, Német László nagybecskereki és Böcskei László nagyváradi püspök, valamint a testvér keresztény egyházak képviseletében Márk Golokov jegorjevszki püspök, a magyar ortodox egyházmegye új, ideiglenes kormányzója, illetve Steinbach József, Gáncs Péter és Szebik Imre püspök is. István király szentté avatása I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. A szenttéavatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották fel István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként. Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye szerint a királyt – végakaratának megfelelően – a székesfehérvári bazilikában temették el. A bebalzsamozott holttestet azonban a fehérvári káptalan féltette a megszentségtelenítéstől, ezért kiemelték a márványszarkofágból, és elrejtették a bazilika alatt lévő sírkamrába. Ekkor választották le a holttestről az épségben maradt jobb kezet. A Szent Jobb-ereklye hányatott erdélyi, boszniai, raguzai „vándorútja” után végül visszakerült Budára, az angolkisasszonyok zárdájába. Az 1900-as évek elején a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig őrizték. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt egy Salzburg környéki barlang mélyén rejtették el, ahol az amerikai hadsereg talált rá. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Az angolkisasszonyok zárdájában, majd a bazilika plébániájának páncélszekrényében őrizék az ereklyét. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét megtekinthette a Szent Jobbot az ország népe. 1989-től az egyház évről évre megtartja az ereklyével a könyörgő körmenetet Szent István napján. A rendszerváltozás óta huszadik alkalommal megtartott idei Szent Jobb-körmeneten a határon túlról és az anyaországból összegyűlt hívek többezres seregét Erdő Péter és Joachim Meisner bíboros vezette. A körmenetben a Szent Jobb előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak. A szentmise és a körmenet a pápai, a magyar és a székely himnusz, valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével zárult.
