A német Die Tagespost című napilap hivatkozott Müller bíboros papnövendékekhez intézett szavaira, melyek szerint az Amoris laetitia nem állítja azt, hogy az elvált és újraházasodott hívek szentáldozáshoz járulhatnak.
II. János Pál, XVI. Benedek és a Hittani Kongregáció egyaránt azt tanította az elmúlt harmincöt évben, hogy az elvált és újraházasodott hívek csak akkor áldozhatnak, ha teljes önmegtartóztatásban élnek.
Müller bíboros úgy fogalmazott Oviedóban a szeminaristáknak: „Ha az Amoris laetitia fel akarta volna forgatni ezt a mélyen gyökerezett és lényeges tanítást, azt egyértelműen jelezte és megindokolta volna.”
Christoph Schönborn, Raymond Burke és Vincent Nichols bíboros egyaránt úgy nyilatkozott, az Amoris laetitia összhangban áll II. János Pál 1981-es Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításával, amely úgy fogalmaz (84.): „Mindazonáltal az Egyház megerősíti a Szentírásra támaszkodó hagyományát, mely szerint a válás után újra megházasodott híveket nem engedi szentáldozáshoz járulni. Ugyanis ők maguk akadályozzák meg, hogy szentáldozásban részesülhessenek, mert állapotuk és életkörülményeik objektíven ellentmondanak annak a Krisztus és Egyháza közötti szeretetnek, amelyet az Eucharisztia jelez és megvalósít.”
Müller bíboros szerint az Amoris laetitiában megjelent, szóban forgó lábjegyzet nem kifejezetten az elvált és újraházasodott hívekre vonatkozik: „Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, leszögezhetjük, ez a lábjegyzet az általában vett bűnökre vonatkozik, nem a polgárilag újraházasodott elváltak speciális esetére. Az utóbbiak helyzetének olyan sajátos vonásai vannak, melyek különböznek az egyéb helyzetektől” – fogalmazott Gerhard Müller a spanyol szeminaristáknak.
A lábjegyzet – folytatta a Hittani Kongregáció prefektusa – „nem érinti az eddigi tanításokat”. Majd II. János Pál és XVI. Benedek pápa tanítására hivatkozva hozzátette: „A Familiaris consortio 84. és a Sacramentum caritatis 29. pontja még mindig érvényben van.”
Forrás: Catholic Herald
