A vetítés, a falon megjelenő árnyképek szemlélése nem új találmány, a kínaiak és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szórakoztatták egymást árnyjátékokkal, árnyakat vetítő tárgyakkal. A fénysugarak képformáló hatását pedig már Leonardo da Vinci is alkalmazta. Athanasius Kircher jezsuita páter, fizikus és csillagász az 1600-as években készítette az első diavetítőt, ez volt a laterna magica. Az első, mai napig is épségben lévő laterna magica a Rákóczi-szabadságharc idején került a sárospataki református kollégiumba. A diavetítéshez a nagy lendületet a fényképezés adta meg, majd a villamos világítás és az izzólámpa felfedezése.
A hazai kereskedelemben az 1940-es évek elején jelentek meg az első tekercsfilm-diavetítők, az 1950-es évek elején pedig a filmpozitívok végleg kiszorították az üveglemezeket. A lángmentes film bevezetése tette lehetővé 1954-től a Lemezárugyár mesevetítőjének (az úgynevezett kis „púposnak”) a megjelenését. Ez a kis családi vetítőgép az 1980-as évek elejéig volt kereskedelmi forgalomban. Kezdetben ismeretterjesztő diafilmeket készítettek, amelyeket a napi politika szolgálatába állítottak. Nem véletlen, hogy a közönség leginkább a meséket és az irodalmi műveket feldolgozó diákat kedvelte. A régi rajzolók közt találjuk: Macskássy Gyulát, Dargay Attilát, Zórád Ernőt, Réber Lászlót, Gyulai Líviuszt, Zsoldos Verát, Heinzelmann Emmát. A nyolcvanas években sajnos a gyártósort megsemmisítették. A videokorszak beköszöntével az érdeklődés is megcsappant a kis állóképes házimozi iránt.
Mára a helyzet rendeződött, elérhető a modern kor igényeit is kielégítő diavetítő, s remélhetőleg egyre több családnak nyújt ismét felejthetetlen perceket a vetítés. Sok szülő ismét fontosnak tartja, hogy gyerekei ne csak a villódzó, hangos (olykor bugyuta és esztétikailag sem építő) tévémesék előtt üljenek. Arról már nem is beszélve, hogy a diavetítés szertartása nemcsak a kicsiknek, hanem az egész családnak kedves időtöltés, örömteli kikapcsolódás.
Az idén hatvanadik születésnapját ünneplő Diafilmgyártó Kft. a viszontagságos közelmúlt után újra él és virul. Kínálatában ma is több mint kétszázötvenféle cím található, de közkívánatra minden évben forgalomba hoznak egy-egy régi, kedvelt mesét is. Sőt olyan, ma alkotó meseírók történeteiből is készült dia, mint Bartos Erika, Esze Dóra, Döbrentey Ildikó, Berg Judit. A Kicsik Bibliája szintén az új választék része. Idén szeptemberben is várhatók meglepetések.
A Diafilm60 jubileumi évben Budapesten több helyszínen is tartanak vetítéseket. A Tranzit Art Caféban áprilisban Hárman a holdban címmel lehet megtekinteni többek között Dia Dani űrutazását, 1975-ből. Az Örökmozgó filmmúzeum pedig áprilisban és májusban számos mesével várja a családokat. A programokról és a mai diafilmek világáról a www.diafilm.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
