A szentmise elején a hagyományoknak megfelelően megemlékeztek arról, hogy Jézus megnyilatkozott az emberiség előtt. A főpásztor vezetésével a hit évének gyertyájáról meggyújtott gyertyákkal, körmenetben idézték fel Jézus szavait: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12)
A megyés püspök beszédében a hit átadásának, a megélt hit tanúságának fontosságát hangsúlyozta. A gonosz ma nagy erőkkel támadja a hit szerinti életre törekvőket, le akarja járatni és hiteltelenné akarja tenni őket. Példaként azonban előttünk állnak a szentek és a ma is üldözést szenvedő keresztények, akik naponta életüket adják Krisztusért Ázsiában, Indiában, Afrikában és szerte a világon. „Az alkalmi hitvallás ma nem elég, tanúságtevő életet kell élnünk, mint ahogyan egyházmegyénk hitvallói tették: Prohászka püspök, aki szétosztotta mindenét, önmagát is, és Isten felé vezette a magyarságot, hirdette az igazságot szavával, imáival, kereszthordozásával. Kaszap István, aki vállalta a testi-lelki szenvedést, és kitartó maradt az imádságban, nem törte meg a betegség szörnyű és súlyos keresztje sem. Bogner Mária Margit, aki Isten jelenlétében élt az elutasítottságban, a betegségben, de minden körülmények között tanúságot tett békével és lelke tiszta örömével.”
Beszéde végén a főpásztor arra biztatott, hogy egész életünkkel vállaljuk a tanúságot, hogy kovásszá lehessünk a világban, közvetítve Jézus örömet és életet hozó tanítását. „Most ránk van bízva a világ, ránk van bízva a család, a körülöttünk élők hite, ránk van bízva az egyház hitelességének képviselete, örömhírének hirdetése” – fogalmazott Spányi Antal megyés püspök.
Fotó: Berta Gábor
