Móló

a vízen vörös és fehér habok tánca;

a nyár ott köröz beszélgetésük
és a mólóra dobott horgony mellett, öregeink
pihennek, hálásak a Napnak;

ha összehúzzuk a szemünket, apró pöttyöket látunk,
ugrálnak a magas, kék menny alatt,
ha messzebb nézünk, megpillanthatjuk

Jézust, föltűnik, eltűnik a tóparti fák közt;

léptei néha fölcsattannak a deszkajárdán,
ha megfordulunk, ijesztő, de hirtelen
nincs ott senki: mintha ő is bizonytalan volna,

megzavarja-e a horgászokat,
vagy a tökéletes, sárga liliomokat szemlélje,
ahogy ott virulnak a bűzös sárban, és akárcsak
mi, kutat valami szent jelentés után.

                                    Tornai József fordítása

John F. Deane (1943) ír költő, regényíró, szerkesztő

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .