Húsvét táján a falu legnépszerűbb helye a Míves Tojás Múzeum. A közelmúltban az amúgy is gazdag gyűjtemény nyolcszázötven új hímes tojással bővült. A tárlat az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása, amelyet Nienhaus Rózsa magángyűjtő tizenöt évvel ezelőtt több mint háromezer darabbal nyitott meg.
Az ízlésesen szép, kicsiny múzeum vitrinjeiben a Kárpát-medence vidékeiről és a világ számos tájáról láthatunk díszített tojásokat, amelyek mind művészi igénnyel készültek. A gyűjtemény különleges darabja Charlton Carina német tojásdíszítő A magyar Himnusz dallama egy strucctojás felületén című munkája, amelyet a magyar millennium alkalmából alkotott. Egyedi darab Horváth Józsefné több mint harmincéves, karcolt technikával készült Isten Báránya hímes tojása is. Húsvétot a Magyar Posta idén olyan bélyegkülönlegességgel köszönti, amelyen egy, a gyűjtemény anyagából származó tojás szerepel.
A múzeum virágvasárnap ünnepség keretében tartotta fennállásának tizenötödik évfordulóját. Hagyományainak megfelelően, nagyhéten gazdag húsvéti programajánlatával segítette az ünnepi készületet. Azoknak viszont, akik erről lemaradtak, még húsvétkor, illetve húsvét után is tartogat szép élményeket Zengővárkony.
Húsvéthétfőn délelőtt népviseletbe öltözve vonul a Zengővárkonyi Népi Együttes a templomba, és tizenöt órakor Húsvéti locsoló című műsorával köszönti az idelátogatókat. A leányok, legények után az együttes gyermektagozata, a helybéli óvodások, iskolások is színpadra lépnek. A Míves Tojás Múzeum az év minden napján, így húsvét időszakában is – igény szerint meghosszabbított nyitvatartási idővel – várja látogatóit. S ha már erre járunk, látogassunk el a falu határába, a több száz éves szelídgesztenyésbe. Itt nyugszik Rockenbauer Pál, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője.
Fotó: Kissimon István
A tojás a tisztaság, a termékenység és az élet szimbóluma. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában.
A kőkorban az asszonyok szülés közben tojást tartottak a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől. A germán hagyományban a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap Ostara istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter vagy német Oster elnevezése az ő nevéből származik. Ostarának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
Nemcsak nyugati példákat találtak a régészek. A nap tiszteletére a kínaiak már ötezer évvel ezelőtt pirosra festették a tojást. Magyarországon avar kori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokat.
A tojás a keresztény szimbolikában a Jézus feltámadása által hirdetett új élet jelképe. A piros a mártírok vérét, a napot, valamint a szerelmet jelképezi. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt húsvéti tojásszín a piros, Kelet-Európában az arany volt, és csak a XVII. században kezdték többszínűre festeni, illetve különféle mintákkal díszíteni a tojásokat.
