„Akkor is, ha tapsolnak, akkor is, ha fütyülnek”
Hafenscher Károly evangélikus lelkész, ökumenikus tanácsadó
Azt kívánom, hogy életem utolsó szakaszát mások számára hasznosan tölthessem. Fontosnak tartom a nemzedékek közötti kapcsolatokat, azt, hogy beszélgessünk, szót értsünk egymással. Mára kedvelt szófordulatommá vált: Fiaim, csak kérdezzetek! Merthogy szívesen válaszolok, és azt hiszem, van mondanivalóm, ahogy általában az idősebb generáció többi tagjának is: van mit átadnunk. Ahogy a keresztény egyházaknak is, morális kérdésekben mindenképpen. Fontos ez, hiszen nem csupán bizalmi, hanem morális válságban élünk, és az ökumené terén a válságra adható, előremutató válaszokban, azt hiszem, egyetértenek a történelmi felekezetek. Kár lenne csöndben maradnunk. A mondanivalót tovább kell adnunk, akkor is ha tetszik, de akkor is, ha nem, akkor is, ha tapsolnak, de akkor is. ha éppen fütyülnek. A római katolikus egyháznak számarányát és médialehetőségét tekintve is nagy felelőssége és lehetősége van e mondanivaló kifejtésében, és itt a könyvkiadásra is gondolok. Azután tagadhatatlan az is, hogy a pápa az egész kereszténység nevében beszél, ha megnyilatkozik. Hallatlan nagy felelősség ez. Mi, protestánsok is nagyon figyelünk a szavaira.
