A „Budai Barátok” előadása a Vízivárosban – A budai Vár aljában megbúvó alsó-vízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett plébánián a „Budai Barátok” a ferences rend pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulója alkalmából misztériumjátékot adtak elő a múlt vasárnap este. A bevezető szavai szerint „soha nem született még a történelemben olyan személyiség, aki – mint Szent Ferenc – mesterének ennyire tökéletes követője lett volna. Maga Isten mutatott irányt a huszonöt éves útkeresőnek.”
Sok év kihagyás után, 2002-ben újították fel a „Budai Barátok” gyermekkoruk régi szép hagyományát, a karácsonyi és húsvéti misztériumjátékokat. A két „szomszédvár”, a kapucinus templom és a Mátyás-templom régi és mai ministránsai, vállalkozó szellemű hívek és barátaik szerepeltek ezeken az előadásokon. Bevallásuk szerint: „Ezek a színdarabok talán segítenek abban, hogy hozzátegyünk valamit az ünnepkörök mélyebb átéléséhez, és emeljük az ünnep fényét.” A színjátszókör tagjai „Budai Barátoknak” hívják magukat, és első előadásuk 2002 karácsonyán volt. Azóta tizennyolc alkalommal léptek föl, és tizenegy különböző misztériumjátékot mutattak be. Erdélyben, Déván, a Szent Ferenc Alapítvány vendégeként a legkisebbeknek, a gyermekotthon lakóinak is előadták már az Isten szegénykéje című misztériumjátékot.
Talán semmi nem foglalja össze annyira egyértelműen Szent Ferenc életének az üzenetét, mint az előadás nyitó beszélgetése. A templom elsötétül, és azokat a mondatokat halljuk, amelyeket Szent Ferenc hallhatott, amikor új irányt kapott élete. „Nézz a lelkedbe, vajon ki nagyobb, az úr vagy a szolga?” A válasz után föltehetjük magunknak – amint Szent Ferenc is tette – az értelemszerűen következő kérdést: „Akkor miért hanyagolod el az urat a szolga kedvéért?” Majd alázattal kérdezzük: „Mit akarsz, Uram, mit tegyek?” S a válasz nem késlekedik – a magával ragadó előadás elkezdődik: „Térj vissza szülőföldedre és nézd meg házamat: romokban hever. Menj vissza és építsd föl!”
