Mióta

s a kezdeti forró kavargásból
csillagokat bolygókat veszélyes
fekete lyukakat vörös óriásokat
fehér törpéket öntörvényű
üstökösöket s az egészet
összetartó titokzatos erőt teremtett
melyek talán mindörökké lesznek
vagy talán újra egy pontba
váratlanul egyszer összeesnek
s ahogy majd elbomlik a sok fáradt elem
új törvények által jön létre
egy egészen más világegyetem –
szóval kezdem felfogni, hogy milyen örök
s mennyire mulandó minden közös perc
melynek láthatatlan háttérsugárzását
úgy hívjuk, mert nincs jobb szavunk rá: szerelem…