Mindhalálig 1914–1918

A háborúból hazaírt néhány levél is emléket állít a szenvedőknek. Így Hamvas Béla tábori levelezőlapjai, üzenetei. A költők, írók művei között megszólal egy-egy megzenésített vers, katonanóta vagy sláger, amelyek az 1914 és 1918 közötti Magyarország hangulatát idézik.
Egy ilyen antológia természetesen nem készülhet a teljesség igényével, csak egyfajta keresztmetszetet ad. Helyet, szót kapnak benne a nők is, mint például Vészi Margit (Az égő Európa – részletek), aki halált megvető bátorsággal lovagolt a harcvonalban tudósítóként.
Nagy írónk, Móricz Zsigmond szintén kiállt a lövészárok sáncára. Molnár Ferenc tollából kapunk képet a przemyśli kitörésről, amelyben Gyóni Géza költőnk is részt vett. Gyóni, akit ezután száztíz­ez­redmagával gyalog hajtottak több száz kilométeren keresztül a krasznojarszki hadifogolytáborba, ahol 1917. június 25-én hunyt el, meghasadt tudattal. De megismerhetik Hangay Sándor verseit is, aki repülősként az égből nézte, harcolta végig a poklok poklát.
Két, boldoggá avatásra váró, szent életű ember írása és története is megjelenik a kiadványban. Az egyik Márton Áron püspök, aki személyes élményeit mondja el később beszédeiben és erkölcsi tanításaiban. A másik Marton Marcell kármelita szerzetes, írói nevén Marton Boldizsár, aki önként vállalva ment kétgyermekes tanártársa helyett az albán hadszíntérre, és megírta a Muzulmán sírokon című regényét.
A hangoskönyv történeti hangulatát Mednyánszky László harctéri rajzai és a háborúban készült fotók teremtik meg. A Nagy Háborút megidéző színészek: Eperjes Károly, Incze Máté, Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett, Széplaky Géza, Vecsei H. Miklós és Dóczy Péter. Zenészek: Csonka Boglárka, Dózy Gabriella, Várai Áron. Terv: Lőrincz Kata. Szerkesztő: Sipos Kata. Rendező: Dóczy Péter.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..