Mindenhol hirdetjük a szociális tanítást

Békében kellett együtt élniük a keresztényeknek és a muzulmánoknak, és ez eddig sikerült is. Szenegálban például a lakosság kilencven százaléka muzulmán, és csak tíz százalék keresztény, ám mindeddig ez nem okozott problémát. Jól mutatja ezt az is, hogy az államfő is keresztény volt. Az utóbbi időszakban azonban a muzulmán világban elindult egy új mozgalom, amely az iszlám megtisztítását tekinti céljának. Ez azt jelenti, hogy elvetik a más vallásokkal szembeni eddigi türelmes magatartást. Nigériában is ezt tapasztaljuk. A megoldás felé vezető első lépés egy olyan kormányzat megalakulása lenne, amely biztosítani tudja az állampolgárok szabad vallásgyakorlását. E mellett lehet párbeszédet kezdeni az iszlám azon képviselőivel, akik készek erre.

Ferenc pápa Strasbourgban világos szavakkal hirdette az egyház társadalmi tanítását, nem csupán elméleti, hanem a gyakorlati cselekvés síkján is. A Iustitia et Pax Pápai Tanács tevékenységében is megnyilatkozik ez a gyakorlati szempont?

– Az, amit a pápa Strasbourgban kifejtett, természetesen megegyezik azzal, amit az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa is képvisel. Ez a tanítás a Szentíráson alapul, ezt alakította tovább Szent XXIII. János és Szent II. János Pál pápa is. Az Európai Parlamentben elmondott üzenet lényege az volt, hogy Európa vegye figyelembe keresztény gyökereit, az embert helyezze a középpontba, és ennek megfelelően alakítsa át gondolkodását.


A világunkat jellemző békétlenség, terror, szegénység problémáira milyen válaszokat kínál a pápai tanács?

– Az erőszak, a járványok valóban nagy kihívást jelentenek. Ám ezek az egész emberiséget érintő problémák, ezért így is kell feléjük fordulnunk. Két dolgot tehetünk. Elmondjuk, hogy mit tartunk rossznak, és jelezzük azt is, hogy milyen megoldásokat látunk jónak, célravezetőnek. A háborúk esetében azt kell feltárni, hogy mi vezetett el a konfliktushoz. Az ok lehet például a szegénység. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy mit tehetünk ez ellen. Erre mondta VI. Pál pápa, hogy a béke új neve a fejlődés, e kettő szorosan összefügg egymással. Szent II. János Pál pápa ehhez azt tette hozzá, hogy integrált fejlődésre van szükség, XVI. Benedek pápa pedig a teljes emberiségre kiterjesztette ezt az elvet. Ferenc pápa is azt hangsúlyozza, hogy mindenhova el kell jutni ezzel az üzenettel.

Milyen mélységben tanítják a szemináriumokban az egyház társadalmi tanítását?

– Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának azzal a kihívással kell megbirkóznia, hogy míg a Vatikánban az egyház társadalmi tanítása kiemelt szerepet kap – csak rá kell nézni a Vatikán honlapjára, ahol ezek a dokumentumok megtalálhatók –, addig a papnevelésben ez sajnos háttérbe szorul. Általában a morálteológia oktatásának részeként jelenik meg, de ott is csupán érintőlegesen. Ezért is ragadok meg minden alkalmat, ahol hirdethetem az egyház társadalmi tanítását.

/Rosdy Pál
Fotó: Kissimon István