A település gazdasági erejét a faipar adta, amelyhez az árut vasúton szállították. A Körmend–Németújvár vasútvonal 1899. szeptember 1-jén nyílt meg, huszonhárom kilométer hosszan. A II. világháború után a vasútvonal egy tizenegy kilométeres szakaszának jövője kilátástalanná vált, mert nem volt kapcsolata egyetlen másik osztrák vonallal sem. A magyar oldalon 1959-ig maradt fenn a forgalom, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Németújvár az elcsatolást követően, gazdasági kapcsolataitól elszakítva, az ausztriai Burgenland legszegényebb régiójának részévé vált. Távol az autópályától és vasúti összeköttetés hiányában nem telepedett meg itt az ipar, s a felaprózott mezőgazdasági területek sem biztosítottak megélhetést. Így az itt lakók közül sokan elvándoroltak, illetve távoli munkahelyekre ingáztak.
Több mint húsz évvel ezelőtt azonban megtörtént a németújvári „csoda”. Az 1990-es évek elején úgy döntöttek, hogy a helyi adottságokra építve, megújuló energiával próbálják megteremteni a környék energetikai függetlenségét: az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék fa, a napenergiát is tudják hasznosítani, s a mezőgazdasági területek is alkalmasak arra, hogy energianövényeket teremjenek. A helyi energiatermelés révén – gondolták – munkahelyeket hozhatnak létre, s az energiafelhasználás költségei is a térségben maradnak. A koncepció része volt az is, hogy a kedvező energiaárakkal befektetőket, beruházókat vonzzanak a kisvárosba. Erre nagy szükség volt, hiszen egyre magasabbá vált a munkanélküliek aránya.
Első lépésben elkészítették a terület energiatérképét. Felmérték, hol lenne szükség hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre. Ennek következtében a hagyományos, vagyis fosszilisenergia-forrásból származó kiadások csaknem a felére csökkentek. Az önellátóenergia-program folytatásaként mára két biomassza-tüzelésű létesítménnyel is rendelkeznek már, ebből az egyik fűtőmű, a másik pedig kapcsolt energiatermelésű erőmű. A térségben található még egy biogázüzem is, amely a mezőgazdaságból származó hulladékokat dolgozza fel. Kutatások folynak a térségben a biodízel és a szintetikus üzemanyagok fejlesztése terén, valamint a napenergia felhasználása felé is tesznek lépéseket a településen. A helyben előállított megújuló energiából éves átlagban immár húsz százalékkal többet termelnek, mint amennyi a kisrégió saját szükséglete. A többletenergiát értékesítik. A projektsorozatnak köszönhetően mintegy másfél évtized alatt ezeregyszáz új munkahely jött létre a településen. A saját előállítású energiának köszönhetően a város maga határozza meg a fűtés díját, amely alacsonyabb az ausztriai átlagnál. Ez ösztönzőleg hatott a gazdaságra is: ide települt számos kis- és középméretű vállalkozás, amelyek adó- és járulékbevételeit újabb fejlesztésekre fordítják a városban. Az energiatermelés szakmai koordinációját biztosító központban látogatók számára is megtekinthetővé teszik a korszerű technológiákat, s ezzel egyúttal népszerűsítik is azokat. Hetente átlagosan négyszáz vendéget fogadnak itt, s a turizmusból a helyi lakosság is profitál, hiszen nőtt a településen a vendégéjszakák száma, s az éttermek és az üzletek forgalma is. A város önellátóenergia-modellje nemcsak a környéken, de a nagyvilágban is követőkre talált. Németújvár újra stratégiai jelentőségű településsé vált – immár a megújuló energiák térképén. Több mint fél évtizede büszkén viseli Ausztria környezetvédelmi Oscar-díját.
