A cseh főváros egyik legszebb nevezetessége a városháza. Egészen pontosan tornyának csillagászati órája, az Orloj, amelynek felújításához idén januárban kezdett hozzá a város vezetése. A csodálatos szerkezet a XV. század óta mutatja az időt: a napokat, a hónapokat, a Hold és a Nap fázisait.
Első négy faszobrát – a Hiúságot, a Kapzsiságot, a Halált és a Kéjt jelképező figurákat – a hónap közepén szerelték le a szakemberek. Februárban a Filozófus, az Angyal, a Csillagász és a Krónikás „költözik” egy hónapra a restaurátorok műhelyébe. Az összes szobor legkésőbb március közepétől lesz ismét látható teljes pompájában.
Az órát az 1400-as évek végén Kadani Mikulás órásmester és Jan Sindel csillagász készítették. Később Hanus mester tökéletesítette, akit a legenda szerint a városi tanácsurak megvakíttattak, hogy másnak ne tudjon hasonlót készíteni. Az alkotó bosszúból állítólag leállította a szerkezetet.
Az óra három önálló része a bábjáték, a szférakör és a naptár. Minden órában harangütésre kinyílik két kis ablak, és elindul a menet, amelyet a halált jelképező csontváz indít. Majd megjelennek az apostolok. Károgni kezd a holló, és az óra elüti a pontos időt. A bábjáték közben felismerhetjük a fejét csóváló török figurát, aki az oszmán veszedelemre emlékeztet, a tükörben magát bámuló Hiúságot, valamint a Kapzsiságot. A szfératábla a Nap és a Hold mozgását mutatja, és három különböző időt jelez. A külső gyűrű arab számokkal a régi cseh időszámítás óráit mutatja, amelyeket napnyugtától számítottak. A római számok gyűrűje a számunkra ismerős időt jelzi, a tizenkét részre beosztott kék sáv pedig a napfényes órákat. Körülöttük a zodiákus jegyei láthatók. A kalendárium a hónapokat és a napokat tartja számon.
