Meglepő bíborosi kinevezések

A Szentatya május 20-án, a déli Regina Coeli elimádkozása után bejelentette, hogy június 29-én új bíborosokat nevez ki. Több olyan név is elhangzott, amely meglepetésként hatott, és szokatlan változást jelent az Egyház történetében.
Az új bíborosok négy kontinensről valók. „Származásuk az Egyház egyetemességét fejezi ki, amely ma is Isten irgalmas szeretetét hirdeti a földön minden embernek – magyarázta a pápa, majd hozzátette: – Az új bíborosoknak a Római Főegyházmegyébe történő beiktatása a Péter széke és a világon jelen lévő részegyházak közötti elszakíthatatlan köteléket teszi nyilvánvalóvá.” Tizen­egyen nyolcvan év alattiak, vagyis egy esetleges konklávén pápaválasztó bíborosok lesznek, hárman pedig nyolcvanévesnél idősebbek. Az új bíborosok a következők: Louis Raphael Sako, az iraki Bagdad pátriárkája, Luis Ladaria Ferrer, a Hittani Kongregáció prefektusa, ­Angelo De Donatis római általános helynök, ­Giovanni Angelo Becciu vatikáni helyettes államtitkár, a Szuverén Máltai Lovagrend különleges megbízottja, Konrad Krajewski pápai főalamizsnás, Joseph Coutts, a pakisztáni Karacsi érseke, António dos ­Santos Marto, a portugáliai Leiria-Fátima püspöke, Pedro Barreto, a perui Huancayo érseke, Désiré Tsarahazana, a madagaszkári Toamasina érseke, Giuseppe ­Petrocchi, az olaszországi L’Aquila érseke, Thomas Aquinas ­Manyo Maedra, Oszaka érseke.
A Szentatya a bíborosi testület tagjává nevez ki továbbá egy érseket, egy püspököt és egy szerzetest, akik kiemelkedő szolgálatot nyújtottak az Egyháznak. Ők a következők:
Sergio Obeso Rivera, a mexikói Xalapa nyugalmazott érseke, Toribio ­Ticona Porco, a bolíviai Corocoro nyugalmazott prelátusa, Aquilino ­Bocos Merino spanyol klaretiánus szerzetes pap.
Az Egyháznak jelenleg 213 bíborosa van, közülük 115 pápaválasztó. A június végi konzisztóriummal 227-re emelkedik a bíborosok száma, közülük 125-en lesznek pápaválasztók. (Angelo Amato szalézi szerzetes, bíboros június 8-án betölti a nyolcvanadik életévét.) A testület ezzel túllépi a VI. Pál által megszabott százhúsz fős létszámkorlátot. Minden pápának jogában áll változtatni ezen a létszámon, a múltban ez többször meg is történt már. A pápaválasztó bíborosok száma egyébként tizenhárom hónap leforgása alatt ismét 120-ra csökken majd, mivel 2019-ben tíz bíboros is eléri a nyolcvanéves korhatárt, közülük öt július 31-ig.
A tizenegy új pápaválasztó bíboros kinevezésével 59-re emelkedik a Ferenc pápa által kreált pápaválasztó bíborosok száma. XVI. Benedek 47, II. János Pál pedig 19 személyt kreált bíborossá.
A júniusi konzisztóriumon Ferenc pápa hat európai bíborost nevez ki, s ezzel a bíborosok valamivel kevesebb mint a fele lesz európai (a 125-ből 53). A 2005-ös konklávén a 115 bíboros közül 58 volt európai (közülük húsz olasz), 2013-ban a 115-ből 60 (közülük 28 olasz).
Az új bíborosok kinevezésével júniusban 22-re növekszik a latin-amerikaiak száma (2005-ben 21-en, 2013-ban 19-en voltak). Az afrikaiak létszáma 15-ről 16-ra emelkedik (2005-ben tizenegyen, 2013-ban tizenketten voltak), és jelentősen, 14-ről 17-re nő az ázsiai bíborosok száma (2005-ben és 2013-ban is 14-en voltak). Az észak-amerikaiak száma nem változik, 13-an maradnak (2005-ben és 2013-ban 14-en voltak). Az Óceániából származók száma változatlanul 4 marad (2005-ben ketten voltak, 2013-ban csupán egy bíboros volt óceániai származású).
Ferenc pápa két jezsuitát is bíborossá kreál. Jelenleg nincs a testületben jezsuita bíboros. Június végén velük együtt 23 lesz a szerzetesrendekhez tartozó bíborosok száma. A pápaválasztók közül négyen szaléziak, ketten Domonkos-rendiek, és szintén ketten a Szentlélek Kongregáció tagjai.
Az új bíborosokkal, csekély mértékben bár, de növekszik a testületben a Római Kúria súlya (Ladaria, Becciu és Krajewski), ezentúl 29-en lesznek (2005-ben huszonheten, 2013-ban negyvenen voltak). Változást jelent továbbá, hogy júniustól olyan országok is képviseltetik magukat a bíborosi testületben, amelyeknek eddig nem volt pápaválasztó bíborosuk: Japán, Irak, Madagaszkár, Pakisztán.
Ferenc pápa továbbra is törekszik arra, hogy bíborosi méltóságra emelje olyan egyházmegyék képviselőit, amelyeknek korábban nem volt bíborosuk. Ezúttal a portugáliai Leiria-Fátima, a perui Huancayo (az országban először lesz Limán kívüli bíboros – a limai bíborosi széket az Opus Dei tagja, Juan Luis Cipriani Thorne foglalja el), a madagaszkári Toamasina (a három korábbi madagaszkári bíboros mindegyike a főváros, Antananarivo érseke volt), a mexikói Xalapa és a bolíviai Corocoro egyházmegyéje ilyen.
A pakisztáni Karacsinak korábban már volt bíborosa, a VI. Pál által 1973-ban kinevezett Joseph Cordeiro. Ugyanez a helyzet Oszakában is, ahol Paul Josigoro Tagucsit 1973-ban kreálták bíborossá. A káld patriar­chátus élén is állt már korábban bíboros, III. Emmanuel Delly, bár amikor 2007-ben XVI. Benedek pápa bíborossá kreálta őt, már betöltötte a nyolcvanadik életévét. L’Aquilának viszont nagyon régen, utoljára a XV. és a XVI. században volt bíborosa (Amico Agnifili érsek, illetve két apostoli adminisztrátor: Giovanni Piccolomini és Pompeo Colonna).
A hagyományokat követi a római vikárius, De Donatis; a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria, valamint a vatikáni helyettes államtitkár, Angelo Becciu kinevezése. Rendhagyó kinevezésnek számít viszont Konrad Krajewski érseké, a pápai alamizsnahivatal vezetőjéé. Egyébként ő az első lengyel, akit Ferenc pápa bíborossá kreál. Korábban, 1935-ben előfordult már, hogy e pápai hivatal vezetőjét, Carlo Cremonesit bíborossá nevezte ki a pápa, de egyúttal egy másik hivatal vezetőjévé tette meg. A hivatalában maradó Krajewski érsek bíborossá kreálása a római hajléktalanok között végzett szolgálat iránti megbecsülés kifejezése, s ebben az értelemben szintén rendhagyónak számít az Egyház történetében.
„Éppen arra készültem, hogy kerékpárra ülök, és elhagyom a Vatikánt, amikor felhívtak, hogy hallgassam meg, mit mond a pápa a Regina Coeli imádságon. Egyáltalán semmit nem tudtam előre. És bele sem tudok gondolni, milyen feladat hárult rám ezzel. Most épp arra készülök, hogy este kimegyek az Ostiense pályaudvarra, és ennivalót viszek a hajléktalanoknak… Egyelőre teljesen össze vagyok zavarodva. Egy szent pap, a Pio atya által is jól ismert ­Dolindo Ruotolo szavait ismételgetem magamban: »Rád bízom, Jézus!«” – így vallott az ötvennégy éves lengyel érsek arról, mennyire meglepte a váratlan hír.

Forrás és fotó: Avvenire
Fordította: Thullner Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.