Mária, a közbenjáró közvetítő

Sajnálatos módon egyre több egyházközségben elmaradnak a májusi litániák. Pedig ezek által megerősödhetünk abban a hitben, hogy Mária közbenjárása is segít minket a Krisztust követő keresztény életben. Mostanában a teológiában egyre kevesebb szó esik Mária közvetítő, közbenjáró szerepéről. Sokan megelégszenek azzal (vö. Schneider-féle Dogmatika), hogy a mariológiában kifejtik a Máriára vonatkozó dogmákat, és legfeljebb a történeti részben említik a Mária közvetítői szerepével kapcsolatos vitákat. A teológusok rámutatnak Mária sajátos üdvtörténeti szerepére, de nemigen beszélnek arról, mit jelent számunkra az ő személye. Pedig a katolikus tanítás mindig is hangsúlyozta, hogy Máriának nemcsak Jézus életében, megváltói művében, hanem az üdvtörténet jelenlegi fázisában is van szerepe.

Az imádságban így szoktuk őt szólítani: „Mi asszonyunk, közbenjárónk, szószólónk!” Közvetítőnek nem szoktuk őt szólítani, de ez is összhangban van az apostoli hitvallással, amelyben megvalljuk a „szentek közösségét”, illetve azt, hogy ebben a közösségben ők könyörögnek és közbenjárnak értünk, mi pedig tiszteljük, és segítségül hívjuk őket. Ha mindezt elfogadjuk és még néhány bibliai-teológiai alapelvet átgondolunk, akkor megértjük, hogy milyen értelemben beszélünk mi, katolikusok Mária közvetítő-közbenjáró szerepéről.

A II. vatikáni zsinat a helyes értelmezéshez elsősorban a részesedés (participatio) filozófia-teológiai fogalmát hívta segítségül: „Ahogy Krisztus papságában mind felszentelt szolgái, mind a hívő nép, különböző módon részt vesz, és ahogy Isten osztatlan jósága a teremtményekben különféle módon szerteömlik, úgy a Megváltó egyetlen közvetítő mivolta a teremtmények részéről nem zárja ki, sőt inkább létrehozza a különféle módú, de egy forrásból részesedő együttműködést (Lumen Gentium 62).

Tehát mindnyájan nemcsak kapjuk, hanem tovább is adjuk a Krisztus adta üdvösséget. Aki részesül a megváltás gyümölcseiben, az mások számára is forrása lesz az üdvösségnek, az közvetíti a megváltás kegyelmét mások számára is. Ezzel Krisztus közvetítői szerepét nem korlátozzuk, hiszen pontosan abban részesedve töltjük be valahányan közvetítői szerepünket. Mária részesedése istenanyai méltósága folytán egyedülálló. Kiválóságai miatt sokkal inkább forrása a kegyelemnek mások számára, mint a kegyelemben élők bármelyike: Szűz Mária kiemelkedő módon közvetítője az üdvösségnek. Nyilvánvaló, hogy Mária kegyelemközvetítése más jellegű, mint Krisztusé. Szűz Máriának ez a szerepe „semmiképp sem homályosítja el, nem is csökkenti Krisztusnak az egyetlen közvetítői szerepét, hanem éppen az erejét mutatja meg” (LG 60). „Semmit sem von le Krisztusnak, az egyetlen közvetítőnek méltóságából és hatóerejéből, és ahhoz semmit sem ad hozzá” (LG 62). Mária feladata tehát: közvetítés Krisztusban. Ez a közvetítés főként Mária közbenjárásában mutatkozik meg. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy Mária a „közbenjáró közvetítő”. II. János Pál pápa a Redemptoris Mater kezdetű enciklikájában Mária közbenjárásának anyai természetéről is beszélt. Mária közbenjárása szorosan összefügg anyaságával, „kifejezetten anyai jellegű, és ez megkülönbözteti minden más teremtmény közbenjárásától” (38. p.). Az evangéliumok elénk állítják Máriát ebben az anyai magatartásában, melynek lényege Jézust adni az embereknek. Ezt teszi már akkor, amikor megmutatja a gyermek Jézust a pásztoroknak és a bölcseknek, a templomba viszi és maga mutatja meg Simeonnak. Kánában fia az ő közbenjárására műveli első csodáját.

Mi, katolikusok – a Szentírás alapján – azt állítjuk, hogy Mária hivatása nem fejeződött be Jézus világrahozatalával. Joggal tanítja a II. vatikáni zsinat: „Máriának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem rendjében, amíg be nem teljesül örökre mind a választottak sorsa” (LG 62). „Mária anyai szeretetével gondoskodik Fiának még zarándokúton lévő testvéreiről, amíg el nem érkeznek a boldog hazába." Így tehát Mária anyasága – mint közbenjáró közvetítés – szakadatlanul folytatódik az egyházban. Ezt a hitbéli meggyőződést az egyház pedig azzal fejezi ki, hogy Máriát „szószólónak, segítőnek, oltalmazónak és közvetítőnek hívja.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .