Az ünnepi alkalom vendégei voltak többek között a hagyományos Pannonhalma-Tihany gyalogos zarándoklat résztvevői, valamint Erdélyből érkezett fiatalok is. Az apátsági templomban egy szívvel-lélekkel énekelték valamennyien a rendalapítóhoz szóló himnuszt: „Szent Benedekhez szálljon fel az ének, / Zengjen szívünkből ünnepi dicséret…” Majd Korzenszky Richárd tihanyi perjel köszöntötte a vesperás és a szentmise meghívott vezetőjét, Ternyák Csaba egri érseket, egykor győri gimnáziumi tanítványát.
Szentbeszédében az érsek Szent Benedek munkásságát méltatva kiemelte, egész életét a Krisztusba vetett mély hit és a világ megújulásáért folytatott törekvés hatotta át. II. János Pál pápa nevezetes, 1996-os pannonhalmi látogatásán elhangzott szavait idézte: „Nagyon sokatmondó Szent Benedek, aki távol maradt a korszellemtől, de Regulájában olyan hatékony eszméket gyűjtött össze, amelyek a világ átalakítására irányultak. Még a kereszténységgel szemben nem túl objektív szerzők is egyetértenek abban, hogy Szent Benedek és fiai megújították a föld színét, s hogy Európa nekik köszönheti a kulturális és szociális élet soha nem látott virágzását.” Majd rámutatott: Szent Benedek Regulája nemcsak a bencés rend, de az egész nyugati szerzetesség Aranybullája lett mind a mai napig. A Római Birodalom romjain Benedek mindenekelőtt Isten Országát kereste. S talán anélkül, hogy kifejezetten gondolt volna rá, egy új civilizáció magját vetette el, amikor az új értékrendbe integrálta egyrészt a klasszikus görög-római örökséget, másrészt a német, a szláv és a többi kultúra értékeit. Nem akart rendet alapítani, egyetlen célja Isten keresése volt. Tudta ugyanis, hogy aki mély kapcsolatba lép az Istennel, az nem elégszik meg a felszínes vallásossággal, s azzal, hogy középszerűen betartja a minimális erkölcsi előírásokat. Ennél többet akart. Semmit elébe ne tégy Krisztus szeretetének – volt az erkölcsi vezérigéje. Sok-sok szerzetes választotta az évszázadok során élete mottójául e szavakat, sokan váltak szentté ezen erénynek jegyében.
Máig érvényes életprogram ez, nemcsak a szerzeteseknek, hanem minden keresztény embernek. Mint Európa fővédőszentjét, méltó, hogy arra kérjük tehát, járjon közben ezért az öreg kontinensért, hogy képes legyen újra felfedezni azokat a keresztény értékeket, amelyek egykor feltámasztották, mondta. Végül XVI. Benedek pápa új enciklikáját idézve rámutatott: Amikor a Szentatya összefoglalja az egyház szociális tanítását, és azt az új világhelyzetre alkalmazza, akkor Szent Benedek Regulájának modern megfogalmazását adja, már az enciklika címében is: Caritas in veritate – Szeretet az igazságban. Az embernek rá kell döbbennie: nem építhet tovább olyan társadalmat, amelyikben maga az emberi személy és az emberi élet tisztelete oly keveset számít. Amelyikben a piac korlátlan uralma érvényesül. Amelyik kevesek meggazdagodását és sokak elszegényedését eredményezi. A „Krisztus szeretetének semmit elébe nem tenni” elve ma azt jelenti: profitéhes világunknak le kell győznie az önzés mételyét. A kulcs a szeretetben van, amely az igazságban ölthet testet.
