Lovagrendi mise a leprásokért

A szentmisét Stipits Árpád, a Szent Lázár Alapítvány vezetője mutatta be. A szertartás végén a rend három tagja, köztük a magyar Császár Tibor is oklevelet kapott munkája elismeréseként. 1180 táján érkeztek az első Lázár-lovagok. Lazaretteket (kórházakat) létesítettek Erdély és a Felvidék közel húsz városában. Ma a Szent Lázár Lovagrend négy földrész harminckét országában végzi karitatív munkáját. Ezek közül a legfontosabb a még mindig létező súlyos és halálos betegség, a lepra elleni küzdelem. A világ közel négymillió leprása számára kórházak építése és ellátása, a betegség korai felismerését célzó kiadványok terjesztése és az ápoló személyzet szakmai felkészítése mellett az igen elmaradott és szegény harmadik világ támogatása a rend fő célkitűzése. Magyarországon a kommunista diktatúra időszakában a lovagrend nem működhetett, 1989-ben települt vissza, ekkor alakult meg a magyarországi nagyprioriátus. Egerben, majd a fővárosban, Esztergomban, Szarvason, Mosonmagyaróváron és Nyíregyházán jött létre közösség. A lovagrend 1993-tól hivatalos kapcsolatot tart fent Magyarországgal. A lovagrend és a Lazarus Alapítványok az elmúlt húsz év alatt Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken és a csángók lakta térségben támogatják a leginkább rászorulókat gyógyszerrel, kórházi és iskolai felszereléssel, ruházattal, vetőmaggal, élelmiszerrel.