A második részben a Mária-antifónákat, illetve a legismertebb Mária-imádságokat találjuk. Előbbieket a korábbi egyházi rendelkezések egy-egy liturgikus időszakhoz kötötték. E megkötés jelenleg egyedül a húsvéti Regina coeli antifóna esetében maradt meg, a többi antifóna tetszés szerint imádkozható. Olyan esetekben azonban, amikor az antifónákat a saját könyörgésükkel együtt imádkozzuk, mindig a hagyományos felosztást kell figyelembe vennünk, hiszen a könyörgések tartalmilag kötődnek az adott liturgikus időszakhoz. A Mária-antifónák és könyörgéseik latin szövegét hátrább lapozva szintén megtalálhatjuk a könyvben. A májusi ájtatosságok helyszínéül a Præorator az oltárt vagy egy Mária-szobrot, illetve-képet ajánl, és újfent megerősíti a litániáknál már ismertetett követelményt, miszerint a májusi litániákat sem végezhetjük kihelyezett Oltáriszentség előtt. A litánia elimádkozása után ezzel együtt lehetőségünk van az előírásoknak megfelelően történő szentségkitételre és szentségi áldásra. A rózsafüzér imádkozásának három formáját ajánlja vezérkönyvünk. A hagyományos végzésmódon túl segítséget kapunk egy odaillő szentírási idézetekkel bevezetett szentolvasó-imádkozáshoz, illetve megtaláljuk még az énekekkel kísért végzési módot. A szentírási szakaszokkal bevezetett imádkozási mód egyértelművé teszi, hogy a rózsafüzér titkai Jézus életének, megváltásunk művének misztériumait szemlélik, és ebből kifolyólag szoros értelemben az apostolokra alapozott hitünk átelmélkedését jelentik. Bár a rózsafüzér imádkozásának másik két módja általában elterjedtebb, egy-egy ünnepélyes alkalommal érdemes ilyen módon is „újraoltani” közösségi imádságunkat az evangélium szavaival. Ezt követően a rózsafüzértársulatok tagjainak, a rózsafüzérek megáldásának, illetve azok átadásának imádságait találjuk.A Præorator ezen fejezete a Szent Józsefhez, az egyház védőszentjéhez, a családok védelmezőjéhez és a haldoklók pártfogójához intézett legismertebb imádságokkal zárul.