Ezzel eleget tett a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója (Sacrosanctum concilium) előírásának, amely a részegyházak liturgikus életének szertartásrendjét szabályozza. Jelentősége abban áll, hogy egy-egy országban vagy nyelvterületen ezeket az áhítatgyakorlatokat egyöntetűen végezzék. E könyv tartalmára vonatkozóan az előszó foglalja össze a legfontosabb szempontokat. Megtalálhatók benne mindazok a szertartások, amelyek más liturgikus könyvekben nincsenek, ugyanakkor egységesíti a különböző, hasonló feladatokat ellátó egyházmegyei könyvek anyagát. Döntő jelentősége van annak, hogy megfeleljenek az érvényben lévő liturgikus rendelkezéseknek. Az is fontos, hogy a közösségben végzett ájtatosságokat gyűjtötte össze, szabadon hagyva a magánájtatosságok számos lehetőségét, amelyek a katolikus lelki irodalom különböző könyveiben terjedtek el. Megtalálható viszont néhány új ünneplés is, amelyek tartalmi megfogalmazása is bővülhet. A könyv I. részében az alapimádságok találhatók, latin és magyar nyelven, míg a II. részben a litániák. Az eddig is szereplő litániákon kívül az Eucharisztiáról és a Szentlélekről szóló litánia is benne van. A gyászmisék olvasmányos könyvében szereplő, a megholtakért való litánia itt is megtalálható. A III. részben az Eucharisztia misén kívüli tiszteletének ájtatosságai szerepelnek. Így a szentségimádás végzésével kapcsolatos előírások. A IV. részben különböző imádságok találhatók, amelyeket az egyes ájtatosságokon lehet imádkozni.
Az V. részben a liturgikus év országosan elterjedt ájtatosságait találjuk. Közöttük vannak újak is, amelyek megfelelnek az egyház szándékainak. Amíg Jeremiás siralmai a hagyományos gyakorlat megtartását szorgalmazza, a jászolba helyezés a népszokást liturgikus ünnepléssé teszi, amint ezt XVI. Benedek pápa is végezte az éjféli szentmise után. A nagycsütörtöki virrasztás általánosan elterjedt az egész egyházban, ennek liturgikus előírásait összefoglalja az új könyv. A VI. részben a körmenetek rendje következik. A három hagyományos körmeneten kívül eligazítást ad egyéb, eucharisztikus, illetve szentek tiszteletére tartandó körmenetekre is. Erre az általánossá vált gyakorlat miatt van szükség. A VII. részben a plébániai élet különböző eseményeihez található szertartás. Ilyenek a plébános beiktatásának szertartása, a ministránsavatás vagy a kántor eskütétele szolgálatának kezdetén, és így tovább. Az egységes liturgikus könyv kiküszöböli azt a zavart, amely abból adódott, hogy az imákat eltérő módon végezték. Az új könyv komoly feladatot ró nemcsak a lelkipásztorokra, hanem a közösségi liturgikus élet minden szereplőjére. Ezzel a rendelkezéssel minden előző, ilyen tartalmú könyv érvényét vesztette, de mindazok, amelyek ebben a könyvben nincsenek szabályozva, a helyi főpásztor hatáskörébe tartoznak továbbra is.
