Liturgia: Akolitusok

A résztvevők civil foglalkozásuk szerint az élet különböző területeiről jöttek, többnyire családapák, akik egyházközségeikben már eddig is sokféle módon igyekeztek támogatni lelkipásztorukat. A közös munka során rácsodálkoztam arra az érdeklődésre és fogadókészségre, amelyet a résztvevőknél tapasztalok. A mai paphiányos helyzetben reménykeltő tapasztalat a plébánosaik által erre kijelölt, elkötelezett emberekkel való együtt gondolkodás, a közös készülődés a jövőre. Ugyanakkor jó látni, hogy nem kell sopánkodva megvárnunk, míg az elöregedett lelkipásztori struktúrák végképp ránk omlanak, hanem együtt fürkészhetjük az idők jeleit, új utakat keresve.

A képzés során liturgikus életünk legfontosabb pilléreit gondoltuk át vázlatosan. Érdeklődésünk középpontjában a világi híveknek a liturgiában való részvétele állt. Szó esett a tevékeny részvétel rendes formáiról, amelyek a keresztség által kapott királyi papságukból erednek, és azt szolgálják, hogy ünnepléseinken összeszedetten és tudatosan vehessünk részt. Beszéltünk emellett az olyan rendkívüli részvételi formákról, amelyek egy nehéz lelkipásztori helyzetből adódhatnak, és hangsúlyozottan kisegítő jellegűek.

Az együtt töltött nap folyamán sokak számára felszabadító felismerés volt, hogy a liturgiát nem valami ősi tabukkal teli útvesztőként kell elképzelniük, és hogy liturgikus hagyományaink között belső összefüggések vannak. Különböző korok eltérően bántak a megelőző századokból rájuk hagyományozott örökséggel, és valamiképpen mindig rajta hagyták saját érdeklődésük, korra jellemző ízlésük, valamint kérdésfeltevéseik nyomát.

A liturgia változásainak felismerésével egyidejűleg a beszélgetések során érezhető volt annak a belső szükségnek a tudatosítása, hogy mennyire fontos istentiszteleti hagyományaink, valamint a liturgikus előírások minél hitelesebb és elmélyültebb megismerése, megértése. Mégpedig nem valamiféle vak engedelmességgel, hanem a liturgia hordozta misztikus, isteni valóság iránti tisztelettel.

Az együtt töltött nap végén az is megfogalmazódott, hogy mennyire szükséges a plébániavezető lelkipásztorokkal való szoros együttműködés. Az akolitusi szolgálat ebben a formában korábban nem tartozott a hagyományos plébániai struktúrához, így közösen kell tanulnunk, mit is jelent az, milyen előnyei lehetnek, illetve mire kell vigyáznunk annak gyakorlása során, ha jelen körülményeink között is hűségesek akarunk maradni az evangélium hirdetésére szólító jézusi felhíváshoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..