Liturgia: Emberi, pogány, keresztény

Vallásosnak ugyan már a „maguk módján” vallásosak, tehát a kereszténységen kívüli (lényegében pogány) értékrendek és hitvilágok határozzák meg életüket, ám azt minden helyzetben kikérnék maguknak, ha véletlenségből pogánynak neveznék őket. Nagyobb keresztény ünnepek alkalmával egy valamirevaló médium egyetlen lehetőséget sem hagy ki, hogy bőségesen tárgyalja a keresztény ünnepek pogány eredetét, sőt, mi több, egyenesen egy megelőző, ősi pogány ünnep keresztény átvételéről értekezzék.

Lelki szemeink előtt megjelenik a pénzéhes papok és pápák tanácskozása, akik piszkos anyagi érdektől vezérelve nagy titokban elhatározzák, hogy a nagy tömegeket megmozgató és emiatt jelentős bevételeket hozó pogány ünnepeket jól leöntik szenteltvízzel, hogy azután néhány külsőséget megváltoztatva az ünnep bevételeit saját kincstáraik számára realizálhassák. Ha pedig egy kicsit kultúrtörténeti, kifinomultabb tudósításról van szó, akkor a cikkíró még azért is ejt néhány könnycseppet, hogy egy ilyen jelentős kultúrtörténeti kincset, mint az említett pogány ünnep a(z intoleráns) kereszténység ilyen lelketlenül letörölt a kultúrtörténet dicső lapjairól. De hát vajon mit tehettek volna a keresztények, ha ők is csak azon természeti és kulturális környezetben éltek, mint pogány kortársaik? Szándékosan őszre teszik a feltámadás ünnepét, nehogy összekeverjék azt a pogányok tavaszünnepeivel? Az igazi Világosság, Krisztus születésének ünnepét pedig augusztusra tolják, nehogy később csalfa újságírók a téli napforduló pogány ünnepének átvételével gyanúsítsák meg őket.

Keresztény őseink valószínűleg nem sokat foglalkoztak ilyen elméleti kérdésekkel, amikor sajátos hittartalmaik kifejtésére nemegyszer ugyanazon jeleket használták, mint pogány kortársaik. Merthogy az ördögöt nem a felhasznált anyagokban vagy természeti adottságokban keresték, hanem az azokhoz való viszonyulásban. Ahelyett, hogy a természet adottságainak isteni erőt tulajdonítottak volna, azokat Uruk megbízásának eleget téve egy transzcendens, ám mégis hatékonyan jelenvaló isteni erő közvetítésére használták. Ünnepléseik kialakításakor pogány kortársaikhoz hasonlóan tehát természetes elemekből és meghatározottságokból építkeztek, ám az ezen jelek által hordozott és elmélyített tartalmaik mindenestül újdonságot jelentettek és hoztak a pogány szellemiségtől áthatott világban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..