Lelki ház épült
Fotó: Lambert Attila

 

A szentmisén Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, valamint a testület számos tagja mellett az egyházmegyei határok kialakításakor érintett külhoni egyházmegyék püspökei is koncelebráltak. Jelen volt Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a kormányzat, valamint a helyi társadalmi és kulturális élet képviselői.
A szertartás előtt került sor Dobos Dániel zeneszerző Szent László király tiszteletére írt Égi király híve című kórusművének ősbemutatójára, melyet a debreceni Szent Anna-székesegyház Szent László kórusa adott elő.
A szentmise elején Depaula Flavio az Apostoli Nunciatúra titkára felolvasta Ferenc pápa üdvözletét, és tolmácsolta jókívánságát, „szívből jövő apostoli áldását” a 25. évfordulóra.
Ezt követően Veres András püspök, az MKPK elnöke mondott köszöntőt. Isten áldását kérte az egyházmegye első, immár nyugalmazott főpásztorára, Bosák Nándor püspökre, majd bőséges áldást kívánt a jelenlegi főpásztor, Palánki Ferenc számára, hogy az alapokra építkezve szolgálni tudja az egyházmegyében élők üdvösségét.
„A Napbaöltözött Asszony, reménységünk anyja pártfogolja, és vezesse továbbra is ezen az úton az egyházmegye püspökét, papjait, hívő népét. Vivat, crescat, floreat! Éljen, növekedjék, virágozzék!” – zárta szavait a főpásztor.
Veres András beszéde után a kormányzat képviselője felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a jubileumra írt köszöntő levelét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet, hogy olyan időket élünk, amikor keresztény értékeink, életformánk megőrzése és megtartása komoly kihívássá vált.
Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás többek között visszatekintett az egyházmegye megalapításának kezdeteire is.
„Huszonöt évvel ezelőtt az isteni bölcsesség új házat épített magának itt, Debrecenben. Lelki házat, a hívők teljes közösségét, vagyis Egyházat. Szent II. János Pál pápa ekkor alapította meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Nem volt új épület a székesegyház, de új és önálló volt a lelki épület, az egyházmegye. Az alapítás akkor egy intézkedés volt. Hosszú évek fejlődésének megkoronázása és új, alkotó munka kezdete” – fogalmazott beszédében a bíboros.
„Ha végigtekintünk az egy­házmegye intézményein, örömmel látjuk a püspökség és az egyházmegyei központ épületét itt, Debrecenben, a székesegyház közvetlen közelében. Egyszerű méltóság és józan funkcionalitás jellemzi ezt a központot. De hasonló az érzésünk akkor is, amikor a Nyíregyházi Lelkipásztori Intézetre tekintünk. Ugyanez a stílus érezhető az újonnan létrejött egyházmegye intézményes szerkezetében is. Megalakultak a bizottságok és a szervezetek. Nemcsak a papi szenátus és a tanácsosok testülete, de a pasztorális tanács is, amely a világiak részvételét biztosítja. Az egyes apostoli területekre pedig a kateketikai bizottság, az ifjúsági bizottság és az ifjúsági iroda, az egyházművészeti bizottság és a katolikus iskolai főhatóság ügyel. Külön szervezete van a betegek lelkipásztori ellátásának, a cigánypasztorációnak, a családok és az egyetemisták lelki­gondozásának. De bizottság segíti az együttműködést gö­rög­katolikus testvéreinkkel is. Székeskáptalan nem alakult, hiszen új egyházmegyékben a jog ezt már nem írja elő, de a főpásztor mindig megtalálta a módját annak, hogy kifejezze elismerését az arra érdemes papok iránt. Tisztes egyszerűség, célszerűség, lelkipásztori figyelmesség és hatékonyság – ezek a szavak jutnak eszünkbe akár az új templomok láttán, akár a lelkipásztori élet alakulását figyelve.
De a feladat sem akármilyen volt, amit az egyházmegye első főpásztora, Bosák Nándor püspök úr kapott. Egri, illetve szatmári, nagyváradi és a közös kormányzás időszakának megfelelően szeged-csanádi gyökerek és stílusjegyek találkoztak ebben az új részegyházban. A védőszent mindenesetre Szent László király lett, a Nagyváradi Egyházmegye patrónusa. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye küldetésének nagyon is megfelelt az első főpásztor jelmondata: »Törd meg kenyered az éhezőknek.« Ez az adakozó szeretet megnyilvánul a szociális munka területén is, de legfőképpen a hit és a kegyelem továbbadását jelenti. Van azonban ennek az egyházmegyének egy egészen különleges adottsága és feladata is. Egyszerre kihívás és lehetőség. Az ökumenizmus ügyére gondolok, arra a tényre, hogy ezen a vidéken, különösen pedig Debrecen városában reformátusok, latin és görög szertartású katolikusok és más vallások képviselői élnek együtt. A kiengesztelődés szándéka már jó ideje nyilvánvaló”– mondta Erdő Péter. „Nagy öröm számomra, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje ennek az egyházmegyének a területén kezdte meg országjárását, most pedig itt, ebben a templomban tisztelhetjük. A kereszt felhívás a megtérésre. A magyar szentek példaképek a számunkra. Korunk szentjei bizonyítják, hogy a Krisztus akarata szerinti élet nem valami távoli eszmény, hanem gyakorlati lehetőség mindannyiunk számára.
Hálát adunk Istennek az elmúlt huszonöt évért, s köszönetet mondunk mindazoknak, akik az egyházmegye építéséből és szolgálatából nagylelkűen kivették a részüket” – zárta beszédét a bíboros.
A szentmise végén Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke köszönetet mondott mindazoknak, akik jelen voltak és lehetővé tették az ünnepet, s külön háláját fejezte ki Ferenc pápa áldásáért, és azért is, hogy az egyházmegyében folyamatosan tapasztalható a testvéregyházak szeretete az ökumené jegyében. Havonta találkoznak a keresztény egyházi vezetők, virágvasárnapkor pedig minden évben közösen járnak keresztutat, tanúságot téve az egységtörekvésről.
Az elhangzottak után a jelenlévők Erdő Péter bíboros áldásában részesültek. A főpásztor arra buzdította a híveket, hogy tegyenek tanúságot Krisztusról ebben a világban, ott, ahova a Teremtő helyezte őket. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét 1993. május 30-án alapította II. János Pál pápa. A 25. évfordulót május utolsó hetében programsorozattal ünnepelték Debrecenben. Május 28-án kerekasztal-beszélgetésen emlékeztek az egyházmegye megalapítására a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében.
II. János Pál az egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban. Az új püspököt akkor elsőként Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte közössége nevében. Beszédében kijelentette: „Korunk többé nem a hitviták kora, hanem a dialógus és az egységtörekvések kora.”
Az idei évfordulón a debreceni programsorozat keretében Törd meg az éhezőknek… címmel Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspökről szóló portréfilmet mutattak be május 29-én Debrecenben, az Apolló Moziban.
A jubileumi hét másik fontos eseményeként május 30-án fogadták Debrecenben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „országjáró” missziós keresztjét.
Az elmúlt huszonöt év leg­utóbbi kiemelkedő eseménye volt, hogy Ferenc pápa pápaságának harmadik évében, 2015. szeptember 21-én Palánki Ferenc egri segédpüspököt kinevezte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé. Főpásztori beiktatása 2015. november 14-én történt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.