A katolikus egyházfő az ammani nemzetközi stadionban mutatott be szentmisét, amelyen számos menekült is részt vett Palesztinából, Szíriából és Irakból. A liturgia keretében közel ezernégyszáz gyermek járult először szentáldozáshoz.
Este a pápa felkereste a Jordán folyó keleti partját, Jézus megkeresztelkedésének színhelyét. Csöndes imába mélyült, és megáldotta a vizet.
Ezt követően ellátogatott Betánia latin szertartású templomába, ahol beszédében így fogalmazott: „Ez a hely Jézus megkeresztelkedésére emlékeztet bennünket. Jézus kifejezi alázatát, és azt, hogy osztozik az emberi lét adottságaiban. Leereszkedik hozzánk, és szeretetével visszaadja méltóságunkat, nekünk adja az üdvösséget. Bennünket is mélyen megérintenek napjaink drámái és sebei, különösen azok, amelyeket a Közel-Keleten még mindig tartó konfliktusok idéznek elő. Elsősorban Szíriára gondolok, amelyet egy immár három éve tartó és számtalan áldozatot követelő testvérháború sújt, mely emberek millióit kényszerítette arra, hogy menekültként, száműzöttként éljenek más országokban.”
A szentatya rögtönzött szavakkal folytatta beszédét: Mindnyájan a békét akarjuk. A rossz gyökere a gyűlölet és a kapzsiság. Ki áll a konfliktusok hátterében? Ki ad fegyvert az egymással szemben álló feleknek, hogy folytassák a harcot? – tette fel a kérdést, és arra buzdított, mondjunk mi is szívünkből egy szót e szegény bűnözőkért, hogy térjenek meg.
Ferenc pápa felhívást intézett a világhoz: „A nemzetközi közösséghez fordulok, hogy ne hagyja magára a befogadó és nagylelkű Jordániát a humanitárius vészhelyzetben, melynek oka, hogy területére ilyen magas számban érkeznek a menekültek, hanem növelje az országnak nyújtott támogatását. Megújítom szívből jövő felhívásomat Szíria békéjéért. Szüntessék be az erőszakot, és tartsák tiszteletben a humanitárius jogot, biztosítsák a szenvedő lakosság megfelelő ellátását! Mindenki hagyjon fel azzal a szándékával, hogy a fegyverekre bízza a problémák megoldását! A felek térjenek vissza a tárgyalásokhoz!” – sürgette a pápa a konfliktusok mielőbbi megoldását.
Másnap, május 25-én reggel a szentatya Betlehembe érkezett, ahol udvariassági látogatást tett Mahmúd Abbász elnöknél.
„A Közel-Kelet évtizedek óta viseli az elhúzódó konfliktus drámai következményeit. Az ellenségeskedés már oly sok nehezen gyógyuló sebet ejtett: bizonytalanságot, elszigeteltséget, az emberi jogok megtagadását, egész közösségek kivándorlását, megosztottságot és rengeteg szenvedést követelt. Eljött a pillanat, hogy mindenki bátran a nagylelkűség és a kreativitás újtára lépjen, és a közjót szolgálja. Izraelnek és Palesztinának egyaránt joga van saját államhoz, amelyben lakói békében és biztonságban élhetnek, nemzetközileg elismert határok között. E felé kell haladni, még ha mindenkinek le is kell mondani valamiről ennek érdekében” — fogalmazott a pápa, majd a béke exodusáról beszélt, amikor azt kívánta a palesztin és az izraeli népnek és a hatóságoknak, hogy bátran induljanak el a béke felé. A szentatya ezután a keresztény közösségekről szólt, amelyek Palesztinában is hozzájárulnak a társadalom közös javainak gyarapításához, kiveszik a részüket az egész nép öröméből és szenvedéseiből.
A Születés temploma előtti téren bemutatott szentmisén gázai és galileai katolikusok, valamint filippínó vendégmunkások is jelen voltak. Beszédében Ferenc pápa arról szólt, hogy a Betlehemben megszületett gyermek Jézus jel, amelyet Isten küldött azoknak, akik az üdvösséget várták. Idézte az angyalnak a pásztorokhoz intézett szavait: „Ez a jele: kisdedet találtok a pólyába takarva és jászolba fektetve.” Majd így folytatta az összegyűlt hívekhez intézett gondolatait: „A gyermekek ma is a remény, az élet jelei, akik egyszersmind »tünetként« mutatják, milyen egy család, egy társadalom, az egész világ egészségi állapota. Amikor a gyermekeket befogadják, szeretik, vigyáznak rájuk, óvják őket, akkor a család egészséges, a társadalom jobbá válik, a világ emberibb lesz. Ám sok gyermeket ma is kizsákmányolnak, rossz bánásmódban részesítenek, rabszolgaként és illegális kereskedelem tárgyaiként használják ki őket. Napjainkban rengeteg a gyermek menekült. Közülük sokan tengerbe fulladnak, különösen akkor, amikor a Földközi-tengeren keresztülhajózva menekülnek. Mindezért szégyen tölt el bennünket Isten előtt, aki gyermekké lett.”
Ferenc pápa a szentmise és a Regina coeli imádság után a következő felhívással fordult Palesztina és Izrael elnökeihez: „Ezen a helyen, ahol a Béke Fejedelme született, arra szeretném szólítani Mahmúd Abbász és Simon Peresz államfőket, hogy velem együtt erőteljesen fohászkodjanak Istenhez a béke ajándékáért. Felajánlom vatikáni otthonomat erre az imatalálkozóra.”
A látogatást követően Ferenc pápa elbúcsúzott Palesztinától. Május 25-én délután érkezett Tel Avivba, Izrael legnagyobb gazdasági és kulturális központjába, ahol az ország államfője és miniszterelnöke, valamint politikai, polgári és vallási vezetők várták.
„Amint tudjátok — mondta beszédében a pápa —, VI. Pál történelmi útjának ötvenedik évfordulóján zarándokolok ide. Azóta sok minden megváltozott a Szentszék és Izrael állam viszonyában: a diplomáciai kapcsolatok, amelyek immár húsz éve fennállnak közöttünk, elősegítették a jó és szívélyes kapcsolatok fejlődését. Ezt tanúsítja a már aláírt és ratifikált két egyezmény, valamint az is, amelynek tökéletesítése jelenleg van folyamatban.
Felkeresem Jeruzsálemet, a várost, amely a »béke városa«. Isten akarta, hogy így legyen, és ezt kellene akarnia minden jó szándékú embernek. Ám sajnos ez a város még a hosszú konfliktusok következményeitől szenved. Mindannyian tudjuk, mennyire sürgős lenne a béke, nemcsak Izrael, de az egész térség számára. Mindig bátran kell belevágni a párbeszédbe, és nem szabad belefáradni, a kiengesztelődés és a béke útja kitartást kíván. Nincs más lehetőség! – hangsúlyozta a pápa. – Izrael államnak joga van létezni, békében és biztonságban élni, és élvezni a nemzetközi közösség elismerését. Hasonlóképpen a palesztin népnek is joga van a szuverén hazához és ahhoz, hogy méltóságban éljen, illetve szabadon utazhasson. A »kétállamú megoldás« váljék valósággá, ne csak álom maradjon – fogalmazott a pápa.
Jeruzsálembe megérkezve a szentatya találkozott Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, akivel közös nyilatkozatot írtak alá az egység felé vezető út folytatásáról.
Május 26-án Ferenc pápa Jeruzsálemben felkereste a siratófalat, ahol néhány percig csöndes imába mélyedt. A szokásnak megfelelően elhelyezett a fal egyik repedésében egy fehér borítékot.
„Saját kezűleg leírtam a miatyánk szövegét azon a nyelven, amelyet édesanyámtól tanultam” – mondta. Ezután szintén anyanyelvén írt a siratófal vendégkönyvébe, idézve a 122. zsoltárt: „Öröm töltött el, amikor jelezték: Indulunk az Úr házába! Lábunk már átlépi kapuidat, Jeruzsálem!” Hozzátette: ezekkel az örömteli érzésekkel jöttem most el idősebb testvéreimhez, és kértem az Úrtól a béke ajándékát.
Az imát követően csatlakoztak a pápához régi barátai, a pápai kíséret tagjai, Skorka rabbi és Abbud imám, akiket a szentatya még Buenos Airesből ismer. Jeruzsálem szívében, a három nagy monoteista vallás bölcsőjében barátként ölelte meg egymást a zsidóság, a kereszténység és az iszlám vezető képviselője.
A pápa a Mecsetek terén – Mekka és Medina után a harmadik legnagyobb muzulmán központban – találkozott a jeruzsálemi főmuftival, Husszein sejkkel.
Felkereste a Yad Vashem emlékhelyet is, amely a soa idején áldozatul esett zsidók millióinak állít emléket. Gyalog közelítette meg a mauzóleumot, majd belépett az Emlékezés csarnokába, ahol virágkoszorút helyezett el, és köszöntött néhány túlélőt. Ezt követően beszédet mondott, amelyet a Teremtés könyvéből vett idézettel kezdett:
„»Ádám, hol vagy?« (vö. Ter 3,9). Hol vagy, ember? Hová kerültél? A soa emlékhelyén visszhangzik Isten kérdése: Ádám, hol vagy? Ebben a kérdésben benne van az Atya minden fájdalma, amit fia elveszítése miatt érez. Az Atya ismerte a szabadság kockázatát, tudta, hogy fia elveszhet, de talán még ő sem tudta elképzelni, hogy fia ilyen mély szakadékba zuhanhat” – fogalmazott a pápa, majd arra kérte az Urat, hogy ne történjen soha többé olyan súlyos bűntény, mint a soa volt, amelynek elsősorban a zsidók, de sok keresztény is áldozatul esett. – Nagyon fájó szívvel gondolok azokra, akik életüket vesztették a Brüsszelben végrehajtott szombati kegyetlen merényletben. Ismételten elítélem az antiszemita gyűlöletcselekmény bűntettét. Az irgalmas Isten kegyelmébe ajánlom az áldozatokat, és imádkozom a sebesültek gyógyulásáért”– mondta a pápa.
Ezt követően a szentatya megismételte a vasárnap déli Regina coeli imádság után elhangzott felhívását: meghívta Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy vele együtt fohászkodjanak Istenhez a béke ajándékáért.
Ferenc pápa 26-án délben az elnöki palotában találkozott az izraeli államfővel. A béke jelképeként közösen elültettek egy olajfát, majd Ferenc pápa kifejezte azt a kívánságát, hogy Jeruzsálem valóban legyen a béke városa, ahol a három nagy egyistenhívő vallás követői szabadon gyakorolhatják hitüket.
„Zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt hisznek abban, hogy az embert Isten teremtette, és örök életet szánt neki. Erre a közös meggyőződésre alapozva lehet békés megoldást találni az ellenségeskedésre és a konfliktusokra. Elfogadhatatlan az erőszak és a terrorizmus, a faji vagy vallási megkülönböztetés, a saját álláspontunk másokra erőltetése, az antiszemitizmus minden formája, mint ahogy a zsidó, keresztény és muzulmán emberek és istentiszteleti helyek elleni erőszak és intolerancia is. A keresztény hívők hozzá akarnak járulni a közjóhoz, a béke építéséhez; a kiengesztelődésért és az összhangért munkálkodnak. Jelenlétük és jogaik tiszteletben tartása – mint ahogy minden vallási felekezeté és kisebbségé – az egészséges pluralizmus biztosítéka, amely a demokratikus értékek gyakorlati megvalósulásáról tanúskodik. – A pápa Simon Pereszhez fordulva így szólt: – Elnök úr, ön tudja, hogy imádkozom önért, és én is tudom, hogy ön imádkozik értem. Szüntelenül könyörgök Istenhez a béke eléréséért és a hozzá szorosan kapcsolódó felbecsülhetetlen értékekért: a biztonságért, a nyugodt életért, a bőségért és – ami mind közül a legszebb – a testvériségért. Mielőbb vessenek véget a közel-keleti régióban dúló konfliktusnak, amely oly sok szenvedést okoz. Békét Izraelnek és az egész Közel-Keletnek! – fejezte ki szívből jövő kívánságát a szentatya.
Ferenc pápa háromnapos zarándoklata végén találkozott a papokkal, a szerzetesekkel és a szeminaristákkal, és szentmisét mutatott be a Szentföld püspökeivel közösen.
