– Elsősorban találkozókat tartunk, amelyekre a helyi katolikus közösségek tagjait, illetve a közösségek iránt érdeklődő embereket hívjuk meg. Persze nyitottak vagyunk a nem katolikusok felé is, hiszen ha közösségben gondolkodunk, e tekintetben sem zárhatjuk le a határainkat. Magyarországon is tartunk különböző alkalmakat, de a rendezvényeink legtöbbjének színhelye a határon túli területeken van – Erdély, a Partium és Délvidék különösen aktív. Érezhető a különbség a tekintetben, hogy milyen igényeik vannak az embereknek a közösségi élettel kapcsolatban a határon túl, Magyarországon, illetve Budapesten. Ezért mindenhol azokat a közösségépítő lehetőségeket keressük, amelyek megfelelnek a helyi elvárásoknak.”
Ennek jegyében tíz évvel ezelőtt a fővárosban, a Ferenciek terén a Háló létrehozott egy közösségi központot, ahol az egyesület kiteljesíthette kulturális és közösségi misszióját. „Heti rendszerességgel rendeztünk koncerteket, havonta változó kiállításokat, melyek során igyekeztünk összekapcsolni a kulturális és a közösségi életet. Az odalátogató emberek nem csupán egy kulturális esemény élvezői voltak. Megteremtettük a lehetőségét annak is, hogy valódi kapcsolatot teremthessenek. Mi úgy fogalmaztunk: lebontottuk a színpad és a nézőtér közötti határt.”
Elsősorban anyagi okok miatt a központ három évvel ezelőtt bezárta kapuit. „Ezt nagyon nehezen fogadtuk el – mondta Koncz András –, és egy évvel ezelőtt úgy éreztük, itt az ideje, hogy újra legyen egy hely, ahol sokakat megszólító közösségi és kulturális programokat kínálhatunk a budapesti keresztény, illetve a kereszténység iránt nyitott emberek számára.
A Belvárosban, a Semmelweis utca 4. szám alatt találtunk rá a megfelelő ingatlanra. Hasonló belső adottságokkal rendelkezik, mint a korábbi központ, ugyanakkor egy fontos dologban különbözik is attól: közvetlen bejárata van az utcáról, s e nyitottság miatt még inkább alkalmas arra, hogy otthona legyen a preevangelizációnak és a közösségépítésnek.
Az ingatlan – amelyet az V. kerülettől bérlünk – korábban utazási irodaként működött, és berendezése, elrendezése nem volt megfelelő a céljainknak. A teljes átalakítás azonban olyan nagy beruházást jelent, amely messze meghaladja a Háló egyesület lehetőségeit. Számunkra jelentős támogatást kaptunk a Magyar Fejlesztési Banktól, ám az összeg sajnos nem fedezte az átalakítás teljes költségét. A központ még nem nyitott meg hivatalosan, de a nagyteremben már volt két kiállítása a Kolta Galériának, amely a Háló központ fotógalériája. Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes megáldotta a galéria falait, és reméljük, hogy a következő hónapokban sikerül annyira előrehaladni a munkálatokkal, hogy a Háló irodája átköltözhet, s beindulhat az élet a központban.”
Kiállításoknak, koncerteknek, közösségi programoknak, tréningeknek, találkozóknak ad majd otthont a Semmelweis utcai központ – nem csak a Háló szervezésében. A helyet más közösségek is igénybe vehetik majd. „Lesz két kisebb helyiségünk. Az egyiknek azt a nevet adtuk, hogy Közösség terem – s ebbe a kifejezés mindkét jelentését beleértjük. Olyan programokat szeretnénk itt rendezni, amelyek a közösség, a kisközösség témájához kötődnek, illetve amelyek konkrét kapcsolatok kiépülését segíthetik. Hiszen a Háló küldetése, hogy előmozdítsa a közösségi gondolat fejlődését az egyházban, s ezáltal azt, hogy legyenek élő közösségek, ahol az emberek személyes kapcsolatban állnak egymással, figyelnek egymásra.
A másik kisebb helyiségben képzések, tréningek kapnak majd helyet – számol be a tervekről Koncz András. –Tapasztalataink szerint keresztény körökben nagy az igény Budapesten egy olyan helyre, ahol továbbképzéseket lehet tartani, de amely otthonosabb és jobban megfelel a vallásos igényeknek, mint egy szállodában, intézményben bérelt terem.
A nagyterem pedig elsősorban kulturális célokat fog szolgálni. A nem keresztények számára ma kevés lehetőség nyílik arra, hogy találkozzanak a keresztény kultúrával. A jóság és a szépség számomra az Úristen megnyilvánulási formái – teszi hozzá Koncz András. – Sokat beszélünk az egyházban arról, mi a jó, mi a helyes, de keveset foglalkozunk a szépséggel. Pedig fontos, hogy az erkölcsi tanítás mellett más értékeket is felvállaljunk és megmutassunk. Emellett a kultúra egy olyan eszköz, amelynek segítségével elbonthatjuk a határokat a keresztények és a nem keresztények között. Számos alkalommal tapasztaljuk, hogy mi, katolikusok bezárkózunk: nem tudunk, vagy egyszerűen nem szeretnénk szóba állni azokkal, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi. És fordítva: a nem hívőkben is van egyfajta távolságtartás »az őrültekkel« szemben, akik hisznek a transzcendensben, és olyan dolgokról beszélgetnek, amelyek számukra nem is léteznek. A kulturális, művészeti programokon azonban majdnem mindenki érzi és tudja, hogy kapcsolatba kerül valamivel, ami megmagyarázhatatlan, ami nem kézzelfogható. És ekkor oda tudunk lépni egymáshoz.”
A Háló Egyesület és a Kolta Galéria a megszentelt élet évéhez kapcsolódóan fotópályázatot hirdet Fényképező atyák és nővérek címmel a magyarországi szerzetesrendek fogadalmat tett tagjainak, novíciusainak és novíciáinak.
Tartalmi megkötés nincs. A képek beküldésének határideje: 2015. május 31.
A pályázat pontos kiírása a www.halo.hu oldalon olvasható.
