Krisztus is szerette a hazáját

Ti vagytok az egyház kincsei, fénylő gyémántjai, ünnepeltjei most – mondta bevezetőjében az egybegyűlt ifjúságnak a találkozó főszervezője, legfőbb motorja, Eszes Zoltán állandó diakónus. Majd felcsendült a lelkes ifjúsági ének az ajkakon: „Ez az a nap, ez az a nap, mit az Úr rendelt…” A hálaadó szentmiseáldozatot Márfi Gyula érsek mutatta be, aki a fiataloknak ezúttal a hazaszeretet fontosságáról beszélt. A szégyenletes trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulójának másnapján megtartott találkozón a főpásztor kiemelte: a magyar nemzet sorstragédiája volt ez az esemény, amely máig mély nyomokat hagyott népünk életében. A trianoni szerződéssel sokan hazájukat veszítették el, s anyanyelvüket is csak korlátozott módon használhatták, mondta. A honvágy, a hazaszeretet érzése sokakat meggyötört. Téved, aki azt gondolja, hogy a hazaszeretet csupán állampolgári, világi kötelességünk, hiszen vallásosságunkhoz is szorosan hozzátartozik az. Az evangélium alapján tudjuk, hogy amikor Jézus Jeruzsálembe érkezett, meglátva a várost, megsiratta. Mert tudta, hogy ott őt keresztre fogják feszíteni, s emiatt Jeruzsálem majd bűnhődni fog. Eljön az idő, amikor körülzárják a római seregek és lerombolják, az ott élő embereket pedig keresztre feszítik. Megható jelenet: Istennek a Fia emberi könnyeket hullatott a hazájáért, annyira szerette, mutatott rá. Jézus mint Isten Fia nem szorult rá sem édesanyára, sem hazára, hiszen megtestesülhetett volna bárhol, és mint afféle kozmopolita élhetett volna, de ő nem mondott le sem az édesanyjáról, sem édes hazájáról, mert ő ott szerette volna hirdetni Isten üzenetét, s azt akarta, onnan induljanak el igéi a világra. A Bibliában számos helyen olvasunk a zsidó nép mérhetetlen hazaszeretetéről is, mondta. Ószövetségi példaként a CXXXVI. zsoltárt idézte, amely a zsidók babiloni fogsága idején keletkezett: „Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, / bénuljon meg a jobb kezem! / Ragadjon a torkomhoz a nyelvem, / ha rólad meg nem emlékezem…” Majd Dsida Jenő csodálatos Psalmus Hungaricus című verséből idézte a zsoltár sorait idéző hazafias gondolatokat. Végezetül rámutatott: a haza szeretete nem jelenti azt, hogy más népeket nem kell szeretnünk, de mindenekelőtt saját hazánkat kell szeretnünk. Aki saját hazáját nem szereti, az nem szeretheti Európát sem, mondta. Európát akkor szeretjük igazán, ha magyar kultúránkat ápoljuk, mert ezzel gazdagítjuk a kontinenst is. A szertartás után Vasáros József atya, az egyházmegye hitoktatási referense kihirdette a hittanverseny eredményeit, megköszönve a hitoktatók felkészítő munkáját is. A győzteseknek az érsek atya adta át a jutalmakat. A találkozó délutánján a Nepomuki Szent János Katolikus Általános Iskola tornatermében a várpalotai diákok egy színdarabbal köszöntötték a vendégeket, amely Néri Szent Fülöp élettörténetét mutatta be.