Krisztus, a tudós

Kellermayer Miklós előadását Jáki Szaniszlónak ajánlotta, aki nemrég bekövetkezett haláláig rengeteget tett hit és tudomány kapcsolatának helyes értelmezéséért. Az előadó bevezetőjében bemutatta saját életét, pályafutását, hiszen a mai önmeghatározásához – a nemzetgyógyító fogalmához – hosszú út vezetett. Az 1980-as évekig kutatással, majd a „Szentlélek indítására” gyógyítással foglalkozott. Ezekben az években vált hazánkban igazán súlyos problémává az abortusz, amely 1957-től máig több mint hatmillió magyar életét követelte. „A magyarságot érintő problémák forrása az abortusz és a gyermekellenesség. Ennek oka pedig: úgy élünk, hogy nem tudjuk, mit cselekszünk. A tudásunkkal, a tudatosságunkkal van tehát a baj” – fogalmazta meg előadásának egyik fontos gondolatát.

A nemzetgyógyítás fogalmán Kellermayer Miklós a magzatvédelmet, valamint hit és tudomány újraegyesítését érti, valamint azt, amit XXIII. János pápa óta szinte minden egyházfő hangsúlyoz: Krisztust kell figyelmünk központjába helyeznünk – legyen szó akár tudományról, akár hitről.
Kellermayer Miklós előadásának első harmadában az egyházatyák koráról beszélt, arról a időszakról, amikor a keresztény ember még a „tudás és a meggyőződés teljességére törekedett”. Hiszen az ember még komolyan vette a Szentírás tanítását: „megismerjük az igazságot és az igazság szabaddá tesz minket”, valamint Szent Pál szavait, amely szerint Krisztusban megtalálható a tudás és a bölcsesség minden kincse.
A hiszekegy pontosan megfogalmazza a keresztény ember meggyőződését: minden Krisztus által és érte lett teremtve. Ez a hitvallás kétféle „igazságtárat” feltételez – egyrészt a kinyilatkoztatott igazságokat, másrészt a feltárt igazságokat. Ez utóbbinak bővítése az ember feladata.

A tragédia akkor kezdődött el, amikor a Krisztusba vetett hit egyre inkább „csupán vallás” lett, azaz amikor magánüggyé vált a vallásosság – mutatott rá Kellermayer Miklós előadása második harmadában. Az ember ekkor kezdett el az általa feltárt igazságokba elméletet csempészni, majd ezt az elméletet igazságként kezelni. Ebben a tragikus felfogásban gyökerezik a holokauszt, az evolúciós fajelmélet, amelyet ma a kereszténység „nyakába akarnak varrni”.

Végül a megoldási lehetőségekről szólt az előadó. Példát kell vennie minden kereszténynek Krisztusról, aki a hároméves működése során végig gyógyított. E gyógyítói lelkület fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A modern embernek úgy kellene hozzáállnia a hithez és a tudományhoz egyaránt, ahogyan azt József Attila szavakba öntötte: Gondolatban tán nem is hittem. / De mikor egy nagy zsákot vittem / s ledobván, ráültem a zsákra, / a testem akkor is őt látta. / Most már tudom őt mindenképpen, / minden dolgában tetten értem. / S tudom is, miért szeret engem – / tetten értem az én szívemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..