Közösségek létrejöttét segítik

Az Örökimádás-templom volt a bölcsője 1983-tól annak az egyetemistáknak szóló katekézissorozatnak, melyet az akkori káplán, Blanckenstein Miklós szervezett. Ezeken az alkalmakon nemcsak hitről, hanem a közéleti szerepvállalásról is szó esett – hallhattuk Blanckenstein Miklós esztergomi szemináriumi rektortól a Budapesten megrendezett születésnapi összejövetel kerekasztal-beszélgetésén, ahol a KIM múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről esett szó. Blanckenstein Miklós a nyolcvanas évek közepén jó munkatársat talált Puchard Zoltán személyében, aki ifjú mérnökként több értelmiségi fiatallal szívesen bekapcsolódott az együtt gondolkodásba. Az 1985-ben megrendezett bajóti közéleti táborban olyan papok és civilek jöttek össze, akik mind készek voltak tenni valamit a katolikus ifjúságért. Mit jelent a katolikus közélet? Mi a katolikusok feladata az átalakulás folyamatában? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről folyt az eszmecsere. Később egyre világosabbá vált, hogy az érdekképviselet miatt együtt kellett működni más közösségekkel is, hogy ők is részt vállalhassanak a szervezőmunkában. 1988 szeptemberében létrejött a Katolikus Koordinációs Tanács, melynek összejövetelein részt vettek az akkor már aktívan tevékenykedő lelkiségi mozgalmak képviselői. Ezek után felgyorsultak az események, az 1989-es esztendő meghozta a rendszerváltást. Fontos előrelépésnek tekinthetjük, hogy a KIM javaslatára bevezették az alternatív katonai szolgálatot. A kilencvenes évek elején megélénkült a vallási élet, és ez alaposan lendületbe hozta az ifjúsági szervezetek megalakulását és működését. 1993-ban a kismarosi országos katolikus ifjúsági konferencia láthatóvá tette, hogy milyen katolikus ifjúsági kezdeményezések vannak az országban. A püspöki konferencia regionális katolikus ifjúsági irodákat hozott létre, kinevezték az egyházmegyékben az ifjúsági referenseket, 1994-ben pedig Dobogókőn nemzetközi konferenciát rendeztek – mondta Gábor Miklós, a KIM jelenlegi elnöke. A két évtized folyamán számos zarándoklatot szerveztek Taizébe, közreműködtek Európa nagyvárosaiban és más kontinensen megrendezett ifjúsági világtalálkozók szervezésében, evangelizációs táborok, konferenciák és szabadegyetemek szervezésével igyekeztek bemutatni az ifjúságnak egy olyan irányvonalat, melyen haladva hasznos tagjai lehetnek az egyháznak és a társadalomnak. „A mai világ szétzilálja a fiatalokat, mert sokféle eszmei áramlat éri el őket, folyton keresniük kell az identitásukat. Az ifjúsági pasztoráció leginkább akkor lehet sikeres, ha ebben a helyzetben otthonos közösségteremtési lehetőségeket kínál a fiataloknak, ahol biztos önazonosságot találhatnak, illetve azt megfogalmazhatják maguk számára az egyházon belül” – mondta Nobilis Márió, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója. A találkozón Gyulay Endre püspök vezetésével szentmisében adtak hálát a résztvevők az elmúlt húsz év sikereiért, és kérték Isten áldását további munkájukra.